Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében alkotott előzetes nemzeti energia- és klímatervek elmaradnak az elvárásoktól a megújuló energiaforrások részesedését és az energiahatékonysági hozzájárulásokat tekintve is – közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden.
Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, az energiaunió célkitűzéseinek, különös tekintettel az EU 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek megvalósításához a tagállamoknak ambícióik fokozására, pontosabban meghatározott beruházási tervre, azokban több szakpolitikai adatra van szükség.
Az uniós bizottság jelentésében megfogalmazott ajánlások szerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részesedése terén egyes tagállamoknak mérhető, megvalósítható, reális és határidőhöz kötött célkitűzéseket kell megállapítaniuk. Több konkrét szakpolitikai lépéssel és intézkedéssel kell támogatniuk a nemzeti célértékeik és hozzájárulásaik elérését.
Az unió célja annak biztosítása, hogy a végleges nemzeti energia- és klímatervekben megadott nemzeti hozzájárulások összesített értéke legalább az elfogadott uniós célkitűzések szintjének feleljen meg. Ez a megújuló energiaforrások esetében 32 százalék, és 32,5 százalék az energiahatékonyság tekintetében. Sefcovic közölte: ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot, az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont, illetve a végső energiafogyasztás tekintetében 6 százalékpont is lehet.
A tagállamoknak hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy növeljék a nemzeti célkitűzések szintjét, terveiket ugyanis 2019 végéig véglegesíteniük kell. A nemzeti terveknek a szükséges magánbefektetések ösztönzése érdekében egyértelműséget és kiszámíthatóságot kell biztosítaniuk az üzleti és pénzügyi szektor számára – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU és tagállamai a 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását.
Forrás: MTI
