Előkerültek a vízágyúk a hongkongi tüntetéseken

Összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel Hongkongban, miután az új kiadatási törvény tervezete ellen tiltakozók többször nekinyomultak a kordonoknak, melyek mögött rendőrsorfal állt fel a kormányzati épületek védelmére – írta szerdán a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap.

A rendőrök előbb paprikasprayt vetettek be a felbőszült tüntetőkkel szemben, akik arcmaszkokkal és esernyőkkel védekeztek a maró anyag ellen. A rendőrök táblákon figyelmeztették a demonstrálókat, hogy amennyiben előrenyomulnak, erőszakot fognak alkalmazni velük szemben – jelentette a SCMP.

A paprikaspray azonban nem tántorította el a tiltakozókat, akik rövid hátrálás után újra és újra nekifeszültek a barikádoknak. A tömegből néhányan meg is dobálták a rendőröket. A rendőrség nem sokkal később több alkalommal könnygázt és vízágyúkat is bevetett, ezalatt pedig már a törvényhozókat sem engedték be a kormányzati épületekbe. A lépést azzal indokolták, hogy a békés demonstráció zavargássá alakult. Miután néhány tüntető bejutott a kormányzati komplexum egyik épületébe, a rohamrendőrök ott is könnygázt, illetve füstbombákat alkalmaztak. Az összecsapásokban az RTHK hírtelevízió szerint huszonketten megsérültek.

Tüntetők rendőrségi könnygáz elől menekülnek a kiadatási egyezmény ellen tartott tiltakozáson a törvényhozó testület épülete előtt Hongkongban, 2019. június 12-én. A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának. MTI/AP/Kin Cheung

Carrie Lam hongkongi kormányzó határozottan elítélte a tömegtüntéseket. Facebook-oldalán közzétett videójában zavargásoknak minősítette a történteket, s olyan cselekedetnek, amelyre a Hongkongot szerető emberek nem lennének kaphatók. A felvételen láthatóan fáradtan nyilatkozó Lam ismét védelmébe vette a törvénymódosítást, mondván, hogy próbálta elmagyarázni a terület lakóinak.

„Hongkong szabad és nyílt társadalom. Lehetnek különböző vélemények. De attól függetlenül, hogy egyetértenek-e vagy sem, korlátai vannak annak, hogy miként fejezhetik ki véleményüket” – mondta. „Attól csak rosszabb lesz, és Hongkongnak is ártanak vele, ha úgy gondolják, erőszakkal és felfordulással elérhetik akaratukat” – fűzte hozzá Lam.

A kormányzó kemény szavainak dacára az összecsapások folytatódtak, bár a tüntetők kezdtek visszaszorulni a rendvédelmi szervek általi oszlatás hatására.

A törvényjavaslat elleni, tízezres tüntetések még vasárnap kezdődtek, a törvényhozói testület épülete körül pedig kedd éjszaka kezdtek gyülekezni a demonstrálók, hogy ellehetetlenítsék a szerda délelőttre tervezett ülést, melyen a törvényhozók az új kiadatási törvénytervezetről tárgyaltak volna. A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni az ülést, de nem vették le a napirendről a javasolt törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt el akar fogadtatni.

A demonstrálók – zömében húszas éveik elején járó fiatalok – rövid ebédszünet után visszatértek az utcákra, mert el akarják érni, hogy a kormányzat tegyen le a törvénytervezetről.

Az új kiadatási törvényt sokan amiatt támadják, mert lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Kínának, Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az „egy ország, két rendszer” elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni befolyását.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/dpa

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »