Működnek a kínai átnevelő programok

Teljesen új emberként, szinte vadidegenként tért vissza a muszlim vallású ujgur kisebbség több tagja az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fenntartott átnevelő táborokból – mesélte el az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak ki feltételesen.

Az AFP kilenc olyan pakisztáni férfival készített interjút, akiknek felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még három hónapon keresztül szoros felügyelet alatt tartják őket, hogy meggyőződjenek arról: „sikerrel tudnak alkalmazkodni a kínai társadalomhoz”.

Valamennyi férj hasonló tapasztalatokról számolt be: a tábort megjárt feleségek már nem imádkoznak, továbbá alkoholt és disznóhúst is fogyasztanak. További közös vonásuk, hogy a viselkedésükben végbement változásról nem hajlandók semmit elárulni, és attól tartanak, hogy legközelebbi családtagjaik is a kínai hatóságok besúgói lehetnek.

A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték ujgur feleségeik szabadon bocsátását. Valamivel több mint 40 nőről van szó, a többségüket az AFP értesülései szerint márciusban és áprilisban elengedték. A pakisztáni férjek úgy sejtik, azért kényszerítették feleségeiket az átnevelő táborokba, mert egy iszlám országhoz, Pakisztánhoz fűzték őket szoros szálak.

Kína iszlámábádi nagykövetségének helyettes vezetője az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott a HUM News pakisztáni televíziónak, hogy az egész történet csupán Kína-ellenes nyugati propaganda, amellyel vitát akarnak gerjeszteni Peking és Pakisztán, illetve más muszlim országok között. A diplomata hangsúlyozta, hogy a szóban forgó táborok „oktatási központok” olyan emberek számára, akiknek a gondolkodását „szélsőséges, terrorista ideológiák” fertőzték meg.

Emberi jogi szervezetek korábban többször beszámoltak róla, hogy az utóbbi időben szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a hszincsiangi ujgur kisebbséget, amelynek nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban, s a kiterjedt megfigyeléshez arcfelismerő és adatelemző technológiákat használnak. Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, hogy a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amelyek nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

Erőszakos asszimilációval fejlődik a kínai álom

Kína életre hívta az 1984-et

Egy másik riportjában az AFP megszólaltatott egy 39 éves kazah származású kínai nőt, aki azt állította: a hszincsiangi muszlim kisebbséget célzó „politikai átnevelő” program keretében a kínai hatóságok gyakorlatilag kényszermunkára fogják a foglyokat.

Ő maga 18 hónapot töltött két átnevelő táborban, ahonnan áthelyezték egy kesztyűgyárba. Mint elmondta, a minimálbérnél jóval kevesebb fizetésért dolgoztatják az embereket ilyen gyárakban, amelyek termékeit köztudottan külföldi piacokra szánják.

A francia hírügynökség érdeklődésére egy hszincsiangi tisztségviselő határozottan tagadta, hogy kényszermunkára fognák a táborlakókat. „Nincs semmiféle szerződés a képzési központok és ipari vállalatok között, senkit nem küldenek a táborokból gyárakba dolgozni” – szögezte le.

Emberi jogi szervezetek szerint viszont létezik egy ilyen összefüggés, és egyes vállalatok már lépéseket is tettek emiatt. A Badger Sportswear amerikai ruházati vállalat például felbontotta szerződését Hszincsiangban működő beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy ott foglyokat kényszerítettek dolgozni.

Forrás: MTI/AFP

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »