Friss hírek

Miért égetik meg magukat a német nagyvállalatok sorozatosan az USA-ban?

A német Bayer vegyipari-gyógyszeripari óriáscég részvényesei a cég múlt heti közgyűlésén valósággal fellázadtak a vezetőség ellen, mivel úgy ítélik meg, hogy a cég az amerikai Monsanto 2016-os felvásárlásánál nem járt el elég körültekintően. A Bayer azonban csak a sokadik a sorban azok között, akik már megjárták azzal, hogy az amerikai piacon próbáltak terjeszkedni.

Soha nem történt még olyan a német DAX index nagyvállalatainak vezérigazgatóival, mint ami április 26-án, a Bayer vegyi- és gyógyszeripari konglomerátum közgyűlésén megvalósult. A részvényesek 56%-a a közgyűlésen megtartott bizalmi szavazáson nem fogadta el Werner Baumann vezérigazgató és a vezetőség tevékenységét.

Általában a legtöbb német vezérigazgató számolhat azzal, hogy tízből kilenc részvényese kiáll mellette az ilyen jellegű, nem kötelező érvényű bizalmi szavazások alkalmával, így már egy ennél kisebb arányú “győzelem” is komoly problémákat mutat. 2015-ben történt, hogy a Deutsche Bank részvényeseinek egy része fellázadt, és a 39%-nyi ellenszavazat következtében a két vezérigazgató, Anshu Jain és Jürgen Fitschen bejelentették lemondásukat.

A Bayer részvényeseinek megvan az okuk a lázadásra. A cég részvényeinek ára 40%-ot esett a Monsanto tavaly júniusban történt tényleges átvétele óta (a felvásárlást még 2016 szeptemberében jelentették be), mindenkori csúcsukhoz képest pedig mintegy 60%-ot csökkent a részvények értéke, így mára a Bayer papírok kevesebbet érnek, mint az amerikai vetőmaggyártó óriásért fizetett 63 milliárd dollár. Kritikusai azzal vádolják Baumannt-t, hogy alábecsülte a Roundup nevű, a Monsanto rendkívül sikeres gyomirtójához kapcsolódó jogi kockázatokat.

  • Perek sorozata
Tavaly augusztusban egy amerikai bíróság 289 millió dollár kártérítést ítélt oda Dewayne Johnsonnak, egy végső stádiumban lévő rákos betegnek, aki sok éven át ki volt téve a Roundup – feltételezhetően – káros hatásainak. Idén márciusban ismételten, egy nagyon hasonló ügyben vesztett pert a cég, amikor egy kaliforniai bíróság ítélt oda 81 millió dollárt egy szintén rákbeteg áldozatnak.

Eddig több mint 13.000 bírósági ügyben merült fel a vád, miszerint – a korábbi tudományos bizonyítékok ellenére – a Roundup rákos megbetegedéseket okozhat. A következő ítélet ebben a hónapban várható, ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a bírósági döntéssel ellentétben az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal ezen a héten kedden kimondta, hogy a glifozát megfelelő használat esetén nem okoz egészségkárosodást és nem rákkeltő.

Különböző értesülések szerint egyes elégedetlen befektetők – többek között az Elliott amerikai fedezeti alap, amely részvényese a vállalatnak – azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy leválasszák a cég egészséges, gyógyszeripari ágát a problémás, mezőgazdasági ágazatról.

Nem egyedi eset

A Bayer azonban nem az egyetlen olyan német blue chip, amely egy szerencsétlen kimenetelű amerikai történet miatt megbotlik.

Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen eddig összesen 30 milliárd dollárnyi kártérítést fizetett az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy 11 millió autóba szereltek be olyan eszközt, mellyel a kibocsátást ellenőrző teszteket játszották ki. A Volkswagen a jelek szerint átvészelte a botrányt és most éppen azon igyekszik, hogy Európa vezető elektromos autógyártójává váljon.

A Deutsche Bank pénzügyi gondjai 1999-ig nyúlnak vissza, a Bankers Trust nevű amerikai befektetési bank felvásárlásához, amely elindította a szerencsétlennek bizonyuló utat a nemzetközi befektetési banki ügyletek iránti elköteleződés felé.

A Mercedes modelleket is gyártó Daimler nemrég állt újra talpra, miután 40 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a Chrysler tiszavirág életű átvétele miatt. Bár messze nem járt ilyen mértékű veszteséggel, de a napokban jelentették be, hogy a Smart kisautómárkájukat kereslet hiányában kivezetik az amerikai piacról. Idén márciusban például 90 darab Smart modellt sikerült eladniuk az országban.

A ThyssenKrupp acélgyártó cég 8 milliárd eurót veszített két gyárának köszönhetően Észak-és Dél-Amerikában, emiatt most kénytelen kettéválasztani tevékenységét. A sikeres liftgyártó üzletágat leválasztják, az acélgyártó ágat pedig az indiai konglomerátum, a Tata európai acélgyártó vállalkozásaival egyesítik majd.

Az optimisták továbbra is kiemelik a DAX oszlopos tagjainak teljesítményét, olyan cégeket említve, mint az SAP szoftverfejlesztő vállalat, az Allianz biztosító, a Munich Re viszontbiztosító, a Siemens vagy akár a BASF vegyipari cég. Ezek mind olyan szilárd alapokkal rendelkező cégek, amelyek igyekeznek felkészülni a digitális korszakra. Még a Volkswagen is túljutni látszik a dízelbotrányon. Cornelius Bar, a McKinsey tanácsadó cég német főnöke, néhány német cég botlását a vezetők rossz kommunikációs stratégiájában látja.

Az amerikaiak olyan ‘szexi’ témákat helyeznek előtérbe, amikor a cégük eredményeit hangsúlyozzák, mint a technológiai fejlődés, ezzel szemben a német kommunikáció leginkább a szabályozásokkal és az adókkal foglalkozik – jegyzi meg Baur.

Lehetséges, de még azok a DAX vállalatok is, amelyek eddig elkerülték az amerikai stílusú vállalati agresszió által okozott károkat, komoly kihívásokkal kell, hogy szembesüljenek. A legtöbbjük az exporttól függ. Hatással van rájuk nemcsak a kínai gazdaság lassulása, a vámháborúk, de a Brexit által okozott bizonytalanságok is.

A tavalyi évben a DAX cégek működési bevétele 6,5%-kal csökkent. Bár az index idén január óta növekvő tendenciát mutat, más tőzsdei piacokkal összevetve az idei év sem feltétlenül lesz könnyebb. A gépkocsigyártók és az energiaipari cégek sok munkavállalójukat tervezik korán nyugdíjazni.

Mi lesz a Bayerrel?

Az hogy a Bayer vezérigazgatója beáll-e ebbe a sorba, az az amerikai jogi ügyek további kibontakozásától függ. A korábban Johnsonnak odaítélt összeget mostanra már csökkentették. Ez a Bayer számára pozitívum, és tovább folynak a fellebbezések is, nincs még teljesen lezárt ügy – a kockázat viszont fennáll.

Április 30-án a Moody’s hitelminősítői elmondták, hogy a Bayer akár 5 milliárd eurós kártérítési költséget is elbír különösebb probléma nélkül. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a 20 milliárd eurós, vagy annál nagyobb összegű kifizetések már a bóvli kategória közelébe lökhetik a cég adósminősítési osztályzatát.

Forrás: The Economist / Reuters / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A Huawei nem adja fel

A saját fejlesztések felgyorsításán, illetve más beszállítókkal való együttműködéseken keresztül igyekszik fenntartani előnyös helyzetét a piaci versenyben az amerikai szankciók által sújtott Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat - nyilatkozta Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója a Bloomberg amerikai hírügynökségnek egy hétfőn közzétett interjúban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás