Ha okosan intézik, lehetséges a békés politikai átmenet Algériában

Abdel-Azíz Buteflika államfő lemondása után a “politikai átmenet” lett az Algéria előtt álló legfontosabb kihívás – mutatott rá Haszni Abibi, a genfi Arab és Földközi-tengeri Kutatóintézet (CERMAM) igazgatója, akivel az AFP francia hírügynökség készített interjút szerdán.

Abibi szerint az elnök keddi lemondása két szereplő előtt nyitotta meg a kaput: az algériai hadsereg és az “utca” előtt. Buteflika döntése arról tanúskodik, hogy megszakadt a korábbi bizalom a hadsereg, illetve az elnök és környezete között. Ez a hadsereg első győzelme, de nem végleges, miután most a politikai átmenet a legfontosabb kihívás.

“Az utcai tüntetők új szereplővé váltak a politikai életben, és nem fognak itt megállni, hanem követelni fogják a hatalomváltás politikai folytatását, a hadsereg pedig elveszítheti presztízsét, ha rossz lépéseket tesz az átmenet során” – mutatott rá a szakértő.

Az észak-afrikai országot húsz éve irányító, 82 éves Buteflika azután mondott le kedden – a hat hete tartó utcai tüntetések nyomán -, hogy korábbi rendíthetetlen szövetségese, Ahmed Gáid Szaláh, a hadsereg vezérkari főnöke alkotmányos eljárást indítványozott ellene arra hivatkozva, hogy megromlott egészsége miatt alkalmatlan feladatai ellátására. Ehhez az állásponthoz rövidesen csatlakoztak a rendszer fő támogatói is.

A tábornok, aki kedden Buteflika “haladéktalan” eltávolítását szorgalmazta, az ország egyik legbefolyásosabb embere – mutatott rá az AFP. 1940-ben született, 17 évesen csatlakozott az Algéria felszabadításáért harcoló Nemzeti Felszabadító Hadsereghez (ALN). Országa függetlenné válásakor belépett a hadseregbe, szovjet katonai akadémián tanult és egyre feljebb emelkedett a ranglétrán. 1994-ben – a hadsereg és az iszlamisták közötti polgárháború (1992-2002) tetőpontján – lett a szárazföldi haderőnem vezérkari főnöke. Buteflika 2004-ben nevezte ki a hadsereg vezérkari főnökének a második államfői mandátumát ellenző Mohamed Lamari helyére, és így rekordidő óta tölti be ezt a tisztséget. Gáid Szaláh tábornok az államfő hűséges támasza lett, aki lehetővé tette számára a hadsereg korszerűsítését.

A tábornok, aki az elmúlt hónapokban nyilvánosan is kiállt Buteflika tömeges tiltakozást kiváltó lépése mellett, miszerint indulni kívánt az ötödik mandátumáért az azóta elhalasztott áprilisi elnökválasztáson, később egyre mérsékeltebben támogatta az államfőt, és inkább már azt hangoztatta, hogy a hadsereg “osztja” a nép “értékeit és elveit”.

A politikai átmenet kapcsán Haszni Abibi úgy vélte, hogy a hadsereg el akarja kerülni a légüres teret: egy olyan elnöknek akarja adni a gyeplőt, aki képes az átmenet levezénylésére. (A fegyveres erők feltehetően továbbra is a dolgok sűrűjében kívánnak maradni, ugyanakkor nem képesek egyedül irányítani a politikai átmenetet.)

“Nagyon rövid az idő a választási törvény átírásához, de megfelelő politikai akarattal el lehet érni, hogy általános szavazással, szabad választáson válasszanak elnököt” – vélte az elemző.

Az algériai politikai színpadon megjelenő esetleges új szereplők kapcsán Abibi több politikust is említett, akiket érdekel az államfői poszt, és a korábbi elnökválasztáson is indultak. Ilyen többek között Ali Benflisz volt miniszterelnök, Buteflika egykori riválisa, illetve Musztafa Búsási ügyvéd, emberi jogi aktivista, az “utca embere”.

Búsási a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: Buteflika lemondásával nem érnek véget a békés tüntetések, nem fogadnak el egy új elnököt a veteránok, üzletemberek és FLN-funkcionáriusok alkotta jelenlegi “hatalomból”.

Buteflika uralma valamennyi pártra rányomta a bélyegét: vagy teljesen eltávolították őket a politikai színpadról, vagy belülről gyengítette őket a rendszer. “Az utcai tüntetések jelentette demokratikus fellángolás azonban jó lehetőséget nyújt számukra, hogy ismét fontos pártokká váljanak” – véli a szakértő. “Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az új – akár ideiglenes – hatalom megpróbáljon tárgyalni, jelentős kompromisszumokat kötni, hogy elkerüljék a leszámolást, ami kisiklatná a békés folyamatot” – figyelmeztetett.

Algír, 2019. április 3.
Algériaiak ünnepelnek egy alagútban, Algírban 2019. április 2-án, miután Abdel-Azíz Buteflika államfő bejelentette lemondását. A közel húsz éve hatalmon levő, betegeskedő 82 éves Buteflika eltávolítását hetek óta tömegek követelték.
MTI/AP/Anisz Belgul

A Reuters mindazonáltal rávilágított, hogy Buteflika távozása csak az első gesztus a kőolajban és földgázban gazdag ország fiataljai számára, ahol minden negyedik 30 év alatti állampolgár munkanélküli.

A hírügynökség által megkérdezett elemzők rámutattak, hogy a rendszer krónikus despotizmustól szenved: Buteflika 2013-as agyvérzése óta a fivérei, oligarchák, valamint volt katonákból lett hírszerzők irányították az országot.

A héten – az elnök várható távozása jeleként – tucatnyi politikai kapcsolatokkal bíró üzletember útlevelét vonták be, miután korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellenük. Egyiküket, Buteflika hívét, Ali Haddádot őrizetbe is vették – jelentette szerdán az Ennahar televízió.

Buteflika részt vett a francia gyarmatosítás elleni harcban az 1950-es és 1960-as években, majd Algéria külügyminisztereként a harmadik világ érdekeit védte a hidegháború idején. Az ország történelmének legsötétebb időszakában, a mintegy 200 ezer emberéletet követelő polgárháború idején, 1999-ben lett Algéria elnöke. Bár sikerült helyreállítania a stabilitást, kora és betegsége korlátokat szabott tevékenységének. Kudarcot vallott például a gazdaság talpra állításában, ráadásul elnökségét korrupciós botrányok övezték.

António Guterres ENSZ-főtitkár tudomásul vette az algériai elnök lemondását, és üdvözölte “az érettséget és a nyugalmat, amellyel az algériaiak kifejezik a változás iránti igényüket” – közölte szóvivője szerdán.

Stéphane Dujarric hangsúlyozta, hogy az ENSZ-főtitkár “békés és demokratikus átmeneti folyamatot vár, amely tükrözi az algériai nép óhaját”. Guterres “megerősítette, hogy az ENSZ továbbra is eltökélt Algéria támogatása iránt a demokratikus átmenet folyamatában” – tette hozzá.

Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP/dpa/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás