Brexit: puhul a kormány kommunikációja, esélyt kap a vámunió

Hétfőn folytatódnak a szavazások a Brexitre vonatkozó alternatív javaslatokkal. Az igazságügyminiszter szerint ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül.

David Gauke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az alsóház megszavazná például a vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val, Gauke úgy fogalmazott: ha az alsóházi képviselők “elsöprő többséggel” megszavaznak egy olyan változatot, amely kizárja a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból, és ezzel együtt a Brexit valamely enyhébb formájára voksolnak, nem lenne tartható álláspont a kormány részéről ennek figyelmen kívül hagyása. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben a kormány nem dönthetne úgy, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg. Gauke az első kabinettag, aki utalást tett annak a lehetőségére, hogy az alsóház által mérlegelt alternatív Brexit-forgatókönyveket a kormány figyelembe veheti.

A brit sajtó egybehangzó vasárnapi értesülései szerint ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának számos tagja aláírt egy levelet, amely arra szólítja fel Theresa May miniszterelnököt, hogy a megállapodás nélküli kilépést részesítse előnyben a Brexit valamely “puhább” változata ellenében. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap úgy tudja, hogy a levelet az alsóházi tory frakció több mint a fele, 170 képviselő aláírta, köztük kormánytagok.

Hétfőn várhatóan a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre – a kormány ellenzésével dacolva – kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése végett, hogy ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség. Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szavazott, de ezek egyike sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn.

Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók.

A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők egyike uniópárti jelszavakat skandál fémtölcséren keresztül a londoni parlament előtt 2019. március 27-én, két nappal a brit kilépés eredetileg tervezett napján. MTI/AP/Frank Augstein

Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lépett volna ki az Európai Unióból. A londoni alsóház azonban háromszor is elutasította a kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást, annak ellenére is, hogy Theresa May a megállapodás elfogadása esetére azonnali lemondását is kilátásba helyezte.

Mivel a Brexit-megállapodást az alsóház a pénteken tartott harmadik szavazáson is elvetette, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha e határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány – jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja, akkor április 12-én a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

David Gauke igazságügy-miniszter azonban a vasárnapi BBC-interjúműsorban kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból “nagyon-nagyon rossz hír” lenne. Egy ilyen forgatókönyv ugyanis Gauke szerint már rövid távon komoly gazdasági felfordulást okozna, hosszú távon a beruházásokra is hatással lenne, nemzetbiztonsági szempontból pedig aggályos az is, hogy London hogyan tudná fenntartani a jelenlegi szintű információcserét az uniós országokkal. A miniszter közölte: őt nagyon aggasztja az is, hogy egy ilyen Brexit-forgatókönyv milyen hatással lenne az Egyesült Királyság integritására.

Gauke szerint ugyanis ha kemény Brexit esetén ismét határellenőrzést kellene bevezetni a jelenleg teljesen nyitott ír-északír határon, “az kérdőjelessé tehetné Észak-Írország jövőjét az Egyesült Királyságon belül”. Ugyanezt a lehetőséget Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök sem zárta ki. Major ugyanebben a vasárnapi BBC-műsorban nyilatkozva úgy fogalmazott: megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyság Észak-Írországot és Skóciát is elveszítheti.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson országos átlagban a választók 51,89 százaléka a kilépésre, Skóciában azonban 62 százalék, Észak-Írországban 55,8 százalék a bennmaradásra voksolt.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás