Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Hétfőn folytatódnak a szavazások a Brexitre vonatkozó alternatív javaslatokkal. Az igazságügyminiszter szerint ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül.
David Gauke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az alsóház megszavazná például a vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val, Gauke úgy fogalmazott: ha az alsóházi képviselők „elsöprő többséggel” megszavaznak egy olyan változatot, amely kizárja a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból, és ezzel együtt a Brexit valamely enyhébb formájára voksolnak, nem lenne tartható álláspont a kormány részéről ennek figyelmen kívül hagyása. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben a kormány nem dönthetne úgy, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg. Gauke az első kabinettag, aki utalást tett annak a lehetőségére, hogy az alsóház által mérlegelt alternatív Brexit-forgatókönyveket a kormány figyelembe veheti.
Hétfőn várhatóan a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre – a kormány ellenzésével dacolva – kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése végett, hogy ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség. Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szavazott, de ezek egyike sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn.
Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók.
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők egyike uniópárti jelszavakat skandál fémtölcséren keresztül a londoni parlament előtt 2019. március 27-én, két nappal a brit kilépés eredetileg tervezett napján. MTI/AP/Frank Augstein
Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lépett volna ki az Európai Unióból. A londoni alsóház azonban háromszor is elutasította a kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást, annak ellenére is, hogy Theresa May a megállapodás elfogadása esetére azonnali lemondását is kilátásba helyezte.
Mivel a Brexit-megállapodást az alsóház a pénteken tartott harmadik szavazáson is elvetette, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.
Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha e határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány – jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja, akkor április 12-én a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.
David Gauke igazságügy-miniszter azonban a vasárnapi BBC-interjúműsorban kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból „nagyon-nagyon rossz hír” lenne. Egy ilyen forgatókönyv ugyanis Gauke szerint már rövid távon komoly gazdasági felfordulást okozna, hosszú távon a beruházásokra is hatással lenne, nemzetbiztonsági szempontból pedig aggályos az is, hogy London hogyan tudná fenntartani a jelenlegi szintű információcserét az uniós országokkal. A miniszter közölte: őt nagyon aggasztja az is, hogy egy ilyen Brexit-forgatókönyv milyen hatással lenne az Egyesült Királyság integritására.
Gauke szerint ugyanis ha kemény Brexit esetén ismét határellenőrzést kellene bevezetni a jelenleg teljesen nyitott ír-északír határon, „az kérdőjelessé tehetné Észak-Írország jövőjét az Egyesült Királyságon belül”. Ugyanezt a lehetőséget Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök sem zárta ki. Major ugyanebben a vasárnapi BBC-műsorban nyilatkozva úgy fogalmazott: megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyság Észak-Írországot és Skóciát is elveszítheti.
A brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson országos átlagban a választók 51,89 százaléka a kilépésre, Skóciában azonban 62 százalék, Észak-Írországban 55,8 százalék a bennmaradásra voksolt.
Forrás: MTI / Kitekintő
