Egyre nagyobb a kormányzati elnyomás Venezuelában

A kormányzati elnyomás napi szintű fokozódásáról számoltak be kedden az ENSZ-ben venezuelai ellenzékiek, akik arra kérték a világszervezet tagországait, amelyeknek számít Venezuela jövője, hogy tartsák fenn a Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök rendszerére nehezedő nyomást.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) genfi ülésszakának alkalmából tartott eseményt az Egyesült Államok ENSZ-képviselete szervezte egy tucatnyi ország segítségével. Felszólalt rajta Delsa Solórzano, a venezuelai nemzetgyűlés – az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlament – tagja, aki elmondta, hogy a Maduro-kormány az ellenzéki törvényhozókkal szemben is elnyomást gyakorol, aminek következtében több képviselő kényszerült száműzetésbe.

Solórzano beszámolója szerint 64 parlamenti képviselőt és családtagjaikat érte halálos fenyegetés vagy támadás, másokat üldöznek, van, akitől pedig úti okmányait vették el, hogy ne tudjon utazni.

A venezuelai ellenzéki képviselő mellett felszólalt Marcelo Crovato ügyvéd is, akinek egy évvel ezelőtt sikerült elszöknie Venezuelából, ahol négy éven át tartották fogva ügye tárgyalása nélkül. Összegzése szerint Venezuelában „nincsen kormány, csak egy bűnszervezet van, amely az országot irányítja, és semmiképpen sem fogja átadni hatalmát”.

Caracas, 2019. március 9.
Venezuelai ellenzéki tüntetők rendőrökkel állnak szemben Caracasban 2019. március 9-én. Az ellenzék Nicolás Maduro elnök lemondását követeli.
MTI/EPA/EFE/Rayner Pena

A dél-amerikai ország belpolitikai válsága az után mélyült el, hogy Juan Guaidó ellenzéki vezető az alkotmányra hivatkozva januárban a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro elleni egyik tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. Bár Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven – köztük számos európai és latin-amerikai – ország ismerte el ideiglenes elnöknek, az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll.

A venezuelai rendőrség kedden útját állta egy menetnek, amelyet Guaidót támogató közalkalmazottak szerveztek. A szervezők a törvényhozáshoz akartak vonulni, hogy olyan jogszabály elfogadását követeljék, amely „védelmet” biztosít a „demokrácia mellett kiálló” alkalmazottaknak.

Bár a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság gyakorlatilag megszüntette a parlament jogköreit, majd vitatott körülmények között alkotmányozó gyűlést hívott életre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/EFE

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »