Szudán lehet a következő Venezuela

A szudáni fővárosban és több vidéki városban december óta rendszeresek a tüntetések. A gazdasági nehézségek, a növekvő infláció és az üzemanyaghiány, illetve az élelmiszerárak ugrásszerű emelkedése miatti tiltakozás hamar kormányellenes színezetet kapott, és egyre többen követelik a harmadik évtizede hatalmon lévő Omar el-Besír elnök távozását a hatalomból, aki viszont hétfőn egy rendeletben betiltotta a tüntetéseket és az engedély nélküli nyilvános gyülekezést az afrikai országban.

Szudán Afrika legnagyobb országa volt, azonban gazdasága azóta gyengül, hogy 2011-ben Dél-Szudán kivívta függetlenségét és elszakadt tőle. Szudán így elvesztette olajmezőinek – és ezáltal a kitermelés – háromnegyedét. Ez megfosztotta Kartúmot egyik legfőbb devizaforrásától, a csökkenő valutatartalékok miatt pedig jelenleg korlátozzák a banki pénzfelvételt és a pénzváltást, amit a szudáni font elértéktelenedése és a dollár feketepiacának erősödése kísért.

Omar el-Besír egy sikeres katonai puccs után került hatalomra 1989-ben. 2010-ben és 2015-ben választásokat nyert. Mindeddig nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó volna megválni vezetői szerepétől, de tett már olyan kijelentést, miszerint változásokat csak békés úton, a szavazófülkékben lehet kezdeményezni. Ez tetteiben persze nem látszott, sőt mi több, egy alkotmánymódosítást is keresztül akart vinni, amely biztosította volna, hogy az elnök korlátlan ideig újraválasztható legyen. Erről végül az egyre hangosabb társadalmi megmozdulások hatására letett.

El-Besír januárban azzal vádolta meg a tüntetőket, hogy az „arab tavasz” felkeléseit próbálják utánozni, és figyelmeztette őket, hogy ne próbálják káoszba sodorni az országot.

A helyzet múlt hét péntekre odáig fajult, hogy az elnök egy évre szükségállapotot hirdetett ki az egész országra vonatkozóan, továbbá ügyvivő központi kormányt nevezett ki, amelyben egyes volt miniszterek megtarthatták posztjukat. Emellett leváltotta a szövetségi tagállamok kormányzóit, és helyükbe katonákat ültetett.

A feszültség hétfőn tovább fokozódott, amikor is az államfő rendeletben tiltotta be a tüntetéseket és az engedély nélküli nyilvános gyülekezést, valamint az üzemanyaggal és az államilag támogatott termékekkel való kereskedést, illetve azok felhalmozását. Emellett új szabályok léptek életbe a külföldi valuták és az arany kereskedelmével és szállításával kapcsolatban is.

A hétfőn kiadott rendeletek lehetővé teszik továbbá, hogy a biztonsági erők bármilyen épületet átkutassanak, korlátozzák az emberek szabad mozgását és a tömegközlekedést. Ezen kívül bárkit letartóztathatnak, ha a szükségállapot megsértésével kapcsolatos bűncselekménnyel gyanúsítják, az esetleges nyomozások során pedig bármilyen tulajdont vagy vagyoneszközt lefoglalhatnak.

A rendeletek feljogosítják az ország legfőbb ügyészét, hogy – amennyiben a delikvens rendelkezik mentelmi joggal – bármilyen gyanúsított mentességét visszavonja. Mindemellett az intézkedések nyomán új bíróságokat hoznak létre, hogy a szükségállapottal kapcsolatos ügyekkel foglalkozzanak.

A bejelentéseket követően a tüntetések folytatódtak és még intenzívebbé váltak: Kartúmban és a vele szemben, a Nílus túlpartján fekvő Omdurmánban a tiltakozó tömeg sok ezer emberrel nőtt. Az ellenzéki Nemzeti Umma Párt és a tüntetések szervezői élből elutasították az intézkedéseket és további megmozdulásokra szólítottak fel, amelyeknek végső célja, hogy lemondassák az elnököt.

A biztonsági erők könnygázzal – sőt, néha éles lőszerrel – próbálják feloszlatni a dühös tömeget. Ellenzéki források szerint vasárnap három embert ért találat. A hatóságok szerint legalább 30 ember vesztette életét az utóbbi hetek zavargásaiban, jogvédők ennél magasabbra, legalább 60-ra teszik az áldozatok számát.

Korábban írtuk: A szudáni elnök feloszlatta a kormányt

Forrás: MTI/Reuters/BBC/Kitekintő

Friss hírek