Az európai országok egy csoportja minden alkalommal kényelmetlenül érzi magát, amikor Franciaország olyan ötletekkel áll elő, amelyek elmélyítenék a kapcsolatot az euróövezeti országok között.
Az úgynevezett „Hanza-szövetség” – amely a kereskedővárosok konföderációjáról kapta a nevét, és amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században – név szerint Hollandiát, Finnországot, Dániát és Lettországot jelenti. Ez a négy állam körülbelül egy éve Franciaország minden olyan erőfeszítését megkérdőjelezi, amely az eurózóna gazdasági uniójának erősítésére irányul, beleértve a közös költségvetés kidolgozását.
A csoport ugyanis úgy véli, hogy minden kormánynak saját költségvetési kötelezettségeit figyelembe véve kellene tennie a dolgát – és ezáltal csökkentenék az euróövezeti erőfeszítéseket a 19 ország közötti integráció további elmélyítése érdekében.
„Határozottan támogatjuk az eurózóna reformját, a kérdés csak az, hogy milyen reform lesz ez. Nem csak arról van szó, hogy akarjuk-e vagy sem. Ez egy sokkal bonyolultabb kérdéskör: fontos megvizsgálni, hogy milyen célra, hogyan, és ki fizet, ki dönt, valamint egyáltalán van-e értelme a gyakorlatban” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő holland tisztviselő.
A véleménykülönbségek az euróövezeti előrelépésről természetesen nem számítanak új dolognak, azonban most úgy tűnik, a vita új szintre lépett. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter ugyanis nemrégiben nyilvánosan kijelentette, hogy Párizs rendkívül csalódott a csoport hozzáállása miatt.
„Képzeljük el, hogy Franciaország a déli országokkal próbál klubot alakítani: Portugáliával, Olaszországgal és Spanyolországgal. Ez esetben mi lenne a többi tagállam reakciója? Gondolják, hogy pozitív lenne? Gondolják, hogy ez javítaná Európa helyzetét?” – fejtette ki Le Maire a Financial Times-nak, utalva a Hanza-szövetségre. „Nem vagyok megelégedve azzal az ötlettel, hogy új köröket, új klubokat, új ligákat hozzunk létre Európában” – tette hozzá.
A francia pénzügyminiszter azután tette keserű megjegyzéseit, hogy megbeszélést folytatott holland hivatali partnerével, Wopke Hoekstrával, akit gyakran a Hanza-szövetség vezetőjeként emlegetnek.
Az eurövezet jövőbeni, elméletileg 2021-től felállítandó költségvetése a nagyobb, közös EU-s büdzsének lenne a része, azonban Berlin és Párizs egyelőre nem nevezett meg erre konkrét összeget, tehát azt sem tudni, hogy az egyes kormányoknak mekkora összeget kellene erre elkülönítenie. A reform a stabilizációt szolgálná gazdasági sokkhatások idején, emellett célja a közös fizetőeszközt használó országok közötti konvergencia növelése.
Áttörés jöhet az euróövezet reformjában
Kísérlet a francia-német tengely ellensúlyozására
„A Hanza-szövetség olyan országok csoportja, amely ellensúlyt próbál teremteni a francia-német tengellyel szemben, egy normális lépés, amit egy kisebb ország önmagában aligha tudna véghezvinni” – mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza a CNBC-nek.
„A csoport közös nevezője, hogy nincs szükség a monetáris unió további reformjára (…) Ez egy olyan megközelítés, amelyet – nem mellesleg – számos berlini politikus örömmel fogad. Ez ugyanis lehetővé teszi a német kormány számára a francia javaslatok elfogadását, ugyanakkor elegendő ellenállást biztosít ahhoz, hogy ne valósulhasson meg” – magyarázta Brzeski.
Ricardo Garcia, a UBS vezető euroövezeti közgazdásza elmondta, hogy a jelenlegi keretrendszer valószínűleg nem fog jelentősen megváltozni, vagyis ha bekövetkezik egy újabb válság, akkor az eurózónának vagy jelenlegi mechanizmusokkal kell megoldania azt, vagy újakat kell létrehoznia.
Az euróövezeti reformot a decemberi EU-csúcson tervezik megvitatni.
Forrás: CNBC / Kitekintő