Elnökválasztást tartanak Grúziában

Grúziában vasárnap reggel, helyi idő szerint nyolc órakor megkezdődött az elnökválasztás, amelyen több mint 3,5 millióan járulhatnak az urnákhoz 3637 szavazóhelyiségben.

Külföldön, 39 országban 55 helyen adhatják le szavazatukat a georgiai állampolgárok. Oroszországban erre nem lesz lehetőség, mert a két ország között 2008 óta nincs diplomáciai kapcsolat.

A választáson rekordszámú, 25 jelölt indul az államfői tisztségért. A kormánypárt, a Georgiai Álom Szalome Zurabisvilit, a grúz diplomácia volt vezetőjét indítja. Ő vezeti a közvélemény-kutatások alapján összeállított rangsort is. Őt Grigol Vasadze, az Egyesült Nemzeti Mozgalom jobbközép párt jelöltje követi a felmérések szerint.

A 2017. szeptemberi alkotmánymódosítás értelmében ez lesz az utolsó közvetlen elnökválasztás, 2024. január 1-je után ugyanis az államfőválasztás egy 300 küldöttből álló kollégium feladata lesz. A most megválasztott államfő mandátuma hat évre szól.

Az országban, amely küzd azért, hogy jobb kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal és az Európai Unióval, az elmúlt öt évben a Georgiai Álom párt uralta a belpolitika színterét.

Az egykori grúz elnök, Miheil Szaakasvili – aki 2013-ban köszönt le az államfői tisztségről -, hevesen ellenezte a kapcsolatépítést Oroszországgal. Szaakasvili az akkori tbiliszi vezetés élén 2008-ban fegyverrel kísérelte meg a Moszkva által támogatott, szeparatista Abházia és Dél-Oszétia fölötti ellenőrzés visszaszerzését, emiatt fegyveres konfliktus robbant ki Oroszországgal. A háborút Grúzia öt nap alatt elvesztette.

Forrás: MTI/dpa/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás