Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.
A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben megnöveli a költségvetésből a nyugdíjalapba történő átutalásokat, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) való emelésével elérjék 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos). Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)
Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nők esetében fokozatosan 55-ről 60, a férfiakéban pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.
Tüntetők az orosz nyugdíjrendszer tervezett módosítását ellenző tiltakozáson a törvényhozás alsóháza, az Állami Duma moszkvai épületénél 2018. szeptember 26-án. (MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko)
- Az eredeti terv még szigorúbb volt
Megjött az orosz nyugdíjreform várt engedménye
Előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben Oroszországban a munkaképes korúak számának zsugorodása várható, a nyugdíjfizetés egyre növekvő terhe miatt így vagy az adókat és az állami hitelfelvételeket kellene jelentős mértékben növelni, vagy a nyugdíjakat kellene csökkenteni, melyek azonban átlagosan már most is csak a bérek harmadát teszik ki.
Mivel a nyugdíjcsökkentés a fentiek miatt nem lett volna járható út – vélhetően még nagyobb tiltakozási hullámot / felháborodást okozott volna, mint a korhatárak emelése – , az orosz kormány inkább a nyugdíjak enyhe emelésével és a nyugdíjasok körének szűkítésével próbálja orvosolni a problémát.
Oroszországban – még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, a lakosság pedig ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához.
Forrás: MTI / Kitekintő
