A világ vezetői egyre dühösebbek a szaúdi újságíró ügye miatt

Megvitatta Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró meggyilkolásának ügyét Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök – közölte hétfőn a Fehér Ház. Franciaország után hétfőn Németország és Nagy-Britannia is a tények „sürgős tisztázásának fontosságát” hangsúlyozta.

Az amerikai idő szerint vasárnap este folytatott Trump-Macron megbeszélés során a felek szót ejtettek a Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátuson október 2-án meggyilkolt újságíró „tragikus halálát övező körülményekről” – közölte Sarah Sanders, Trump elnök szóvivője.

Jared Kushner, Trump veje és egyben tanácsadója a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta: sürgette Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceget, hogy ne titkoljanak el semmit. „Csak legyetek átláthatóak, teljes mértékben. A világ figyel. Ezek nagyon súlyos vádak, és ez egy nagyon komoly helyzet” – mondta a trónörökösnek. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy Mohamed bin Szalmán minderre azt válaszolta: „Meglátjuk.”

Az elnök veje közölte, hogy Washington jelenleg „tényfeltáró szakaszban” van az üggyel kapcsolatban, amely „felnyitotta szemeit”. Kushner nem fedte fel, hogy milyen módon lépett kapcsolatban a trónörökössel, akivel elemzők szerint igen jó kapcsolatot alakított ki.

Manáma, 2018. október 15.
2014. december 15-én a bahreini fővárosban, Manámában készített kép Dzsamál Hasogdzsiról. (MTI/AP/Haszan Dzsamali)

A német külügyminisztérium hétfőn bekérette Rijád berlini nagykövetét, hogy Hasogdzsi haláláról tárgyaljanak. A találkozó nyomán Berlin megfogalmazhatja a gyilkossággal kapcsolatos álláspontját – jelentette ki Maria Adebahr, a tárca szóvivője.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter hétfőn a ZDF televízióban felszólította az uniós tagállamokat, hogy az újságíró meggyilkolásának tisztázásáig ne engedélyezzenek fegyverszállításokat Szaúd-Arábiába. „Annak nem lesz semmilyen kedvező hatása, ha mi egyedül állítjuk le a fegyverszállításokat, mások pedig betömik a lyukat” – hangsúlyozta a miniszter Angela Merkel német kancellár előző napi döntésére utalva.

Merkel vasárnap bejelentette, hogy a jövőben nem engedélyezik a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverszállításokat. A kancellár szóvivője, Steffen Seibert közölte, hogy a már engedélyezett, de le nem szállított export leállításának lehetőségéről is tárgyal a kormány. Németország idén január és szeptember vége között 416,4 millió eurónyi fegyverexportot engedélyezett Rijád számára. Ez a mennyiség jóval alatta marad a többi európai – elsősorban brit és francia – eladásnak. Tovább

Kapcsolódó cikkünk: Trump-Hasogdzsi: a fegyverszállítás fontosabb

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter hétfőn „súlyos bűncselekménynek” minősítette a szaúdi újságíró megölését, amit az igazság érdekében ki kell vizsgálni. Arra a kérdésre, hogy Párizs tervez-e Berlinhez hasonló lépéseket tenni a fegyvereladásokra vonatkozóan, közölte: a döntést akkor hozzák meg, ha fény derült az igazságra.

Nagy-Britannia hétfőn szintén Dzsamál Hasogdzsi halála körülményeinek sürgős tisztázását szorgalmazta – közölte Theresa May kormányfő szóvivője. Az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának külügyminisztere, Emily Thornberry szerint túlzott a szaúdi monarchia iránti brit türelem. „Felül kell vizsgálnunk a szaúdi fegyvereladásokat, tekintettel arra, hogyan viselkednek Jemenben, még esküvőket és temetéseket is bombáznak” – mondta a BBC-nek.

Boris Johnson volt brit külügyminiszter sürgette, hogy London és Washington játsszon vezető szerepet Szaúd-Arábia elszámoltatásában a „beteges és bizarr” gyilkosság ügyében, de a fegyverexport leállításáról nem ejtett szót.

A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint a brit fegyvereladások 49 százaléka az elmúlt öt évben Szaúd-Arábiába irányult. Az éves brit fegyverexport értéke legalább 1,4 milliárd dollár.

A kanadai kormányfő egy helyi idő szerint vasárnap este közvetített televíziós interjúban nem zárta ki, hogy Kanada felmond egy jelentős fegyverszállítási szerződést a Hasogdzsi-gyilkosság miatt. Justin Trudeau hangsúlyozta, hogy országa „mindig meg akarja védeni az emberi jogokat, így Szaúd-Arábiában is”. A 15 milliárd kanadai dollár értékű, könnyű páncélozott járművek szállítására vonatkozó szerződés kapcsán a kormányfő megjegyezte, hogy „a szerződésben vannak a vevő általi felhasználásra vonatkozó kikötések”. „Ha ezeket nem tartják be, természetesen felmondjuk a szerződést” – mondta.

Indonézia hétfőn átlátható vizsgálatot követelt a szaúdi újságíró halálának ügyében. Ezt Retno Marsudi külügyminiszter közölte, miután Joko Widodo indonéz államfő Jakartában fogadta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminisztert. „Az elnök aggodalmát fejezte ki az ügy miatt, és Indonézia átlátható és átfogó vizsgálatot vár” – közölte a miniszter. Indonézia visszafogottan nyilatkozott a gyilkosság elítélése ügyében, amelyet Dzsubeir is „nagy és súlyos hibának” nevezett.

A világ legnépesebb muzulmán országa tavaly 221 ezer zarándokot küldött a szaúdi Mekkába a zarándoklatra. Szalmán szaúdi király – ötven éve elsőként a vahhábita királyság uralkodói közül – tavaly Indonéziában járt.

  • Előzmények
A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint neve elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések alapján Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Szaúd-Arábia ezt korábban tagadta. A szombati beismerés után ugyanakkor számos nemzetközi szervezet és nyugati ország vezetője szólalt meg, többen elítélték a Hasogdzsi megölését, és további vizsgálatokat követeltek.

Kapcsolódó cikkeink:

Pakisztán nem engedheti meg magának a „szakítást”

Bár aggodalommal tölti el Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró ügye, Imran Hán pakisztáni miniszterelnök a lehetséges szaúdi befektetések miatt elutazott a rijádi befektetési konferenciára, amelytől az újságíró-gyilkosság miatt több nyugati ország képviselője távol marad. A kormányfő erről a közel-keleti témákkal foglalkozó Middle East Eye hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában beszélt.

Hán közölte: országa „kétségbeesetten” reménykedik a szaúdi befektetésekben, és nem hagyhatta ki annak lehetőségét, hogy találkozzon az olajmonarchia vezetőivel.

Ez lesz a pakisztáni miniszterelnök második látogatása egy hónapon belül a vahhábita királyságban, de eddig nem sikerült pénzügyi támogatást szereznie, hogy Iszlámábád elkerülje a küszöbön álló fizetésimérleg-válságot.

„Azért kell kihasználnom ezt a lehetőséget, mert 210 milliós országunk történetének legsúlyosabb adósságválságát éljük” – mondta. „Hacsak nem szerzünk kölcsönöket baráti országoktól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), két-három hónap múlva nem lesz elég devizánk fizetni az államadósságot, illetve az importtermékeket. Szóval jelenleg kétségbe vagyunk esve” – magyarázta a kormányfő.

Iszlámábád már kérvényezte az IMF-től a tárgyalások megnyitását egy mentőcsomagról, amely a második lenne öt éven belül. A hivatalát júliusban elfoglaló Hán más alternatívákat keres, mert az IMF szigorú feltételeket szabna a pénzügyi támogatáshoz, keresztülhúzva a kormányfő iszlám jóléti állam megteremtésére tett ígéreteit.

A pakisztáni központi bank devizatartalékai 8,1 milliárd dollárra apadtak az idén, ami az utóbbi négy év legalacsonyabb szintje. Ez az összeg épphogy elég az államadósság fizetésére az év végéig. A fizetésimérleg-hiány eközben 18 milliárd dollárra duzzadt. A pénzügyi bajokért Hán az előző kormányokat teszi felelőssé.

Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa/Kyodo/Kitekintő

Friss hírek