Egyre égetőbb probléma az esetleges idlíbi offenzíva

Az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány elleni nagyszabású offenzíva elkerülését sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár kedden, és egyúttal arra kérte a szíriai konfliktusba beavatkozó Oroszországot, Iránt és Törökországot, hogy tegyenek meg mindent a civilek védelme érdekében. A főtitkár szerint egy esetleges hadjárat „humanitárius rémálmot” idézne elő, ami semmi eddigihez nem lenne hasonlítható a szíriai konfliktusban.

Idlíb tartományban mintegy 3 millió civil él. A térség nagy részét a Hajat Tahrír as-Sám nevű iszlamista szövetség ellenőrzi, amelynek meghatározó ereje egy olyan fegyveres csoport, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető. Az ENSZ a provinciát olyan civilek gyűjtőhelyének minősítette, ahova a közel-keleti ország különböző részeiről evakuált vagy földönfutóvá vált emberek ezrei érkeztek a hét éve kirobbant szíriai háború folyamán.

A szíriai mérsékelt ellenzéket támogató Törökország, valamint a Bassár el-Aszad elnököt segítő Oroszország és Irán elnökei pénteken tanácskoztak a szíriai kormányerők várható idlíbi offenzívája ügyében Teheránban, de nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a találkozón jelezte, hogy országa nem tud több menekültet befogadni, holott a menekülthullám már meg is indult. A török államfő tűzszünetet sürgetett, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban elutasította a felvetést, és azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a „terroristák” elleni harc.

A szír kormányerők és orosz szövetségeseik a múlt héten kezdték meg a tartomány bombázását és tüzérségi támadását, pedig a térséget Moszkva, Teherán és Ankara az asztanai folyamat keretében feszültségmentesítési övezetnek jelölték ki. Törökország a megállapodás értelmében megfigyelőpontokat alakított ki a tartomány körül és katonákat vezényelt a térségbe.

Az ENSZ BT rendkívüli ülése sem ért semmit?

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi, az asztanai folyamat keretében összehívott rendkívüli ülésén azonban arról tájékoztatott, hogy a teheráni orosz-iráni-török csúcs egyik fontos napirendi pontja a szíriai menekültek tömeges visszatéréséhez nyújtandó segítségnyújtás, valamint az emberek országon belüli mozgása volt.

Az orosz ENSZ-nagykövet emellett kijelentette: Moszkvának megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy az északnyugat-szíriai Idlíbben „megrendezett provokációra” készülnek vegyi fegyverekkel. „Nagyon valószínű a provokáció, amelyre a damaszkuszi vezetés ellenségei készülnek a külföldi uraik katonai támogatásában bízva. Megdönthetetlen bizonyítékaink vannak ilyen előkészületekre” – hangoztatta Nyebenzja.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Az orosz ENSZ-diplomata újfent elmondta: a nyugati államok vádaskodásai ellenére Bassár el-Aszad kormánya nem készül tiltott fegyvereket bevetni a többségében lázadók által uralt Idlíbben. „Nincsenek vegyi fegyvereik. Kérjük hallgassanak meg még egyszer, katonai szempontból semmi sem indokolja, hogy Damaszkusz vegyi fegyvert vessen be, katonai-politikai értelemben pedig káros lenne” – emelte ki. Nyebenzja szerint mindez csak arra ösztönözné a nyugati hatalmakat, hogy csapást mérjenek Szíriára, amivel amúgy is fenyegettek ilyen esetben.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a BT-ülésen kijelentette: az asztanai folyamat megbukott, nem vetett véget az erőszaknak, és nem állt elő politikai megoldással a konfliktusra.

Dzsiszr-es-Sugúr, 2018. szeptember 10.
A Szabad Szíriai Hadsereg nevű felkelőszervezet fegyveresei egy lakó- és óvóhelyükül szolgáló barlang bejáratánál, az északnyugat-szíriai Idlíbtől nyugatra fekvő Dzsiszr-es-Sugúrban 2018. szeptember 9-én. A szíriai kormányerők a felkelek kezén lévő utolsó szíriai tartomány, Idlíb visszafoglalását célzó offenzívára készülnek. (MTI/AP/DHA/Ugur Can)

Egyesek már Európa biztonságát féltik

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint a szíriai rezsim ostroma az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány ellen közvetlen következményekkel járhat Európa biztonságára a térségben jelenleg tartózkodó több ezer dzsihadista szétszóródása miatt.

„Van egy biztonsági kockázat abból a szempontból, hogy ebben a térségben nagyon sok, elsősorban az al-Kaidához tartozó dzsihadista található – a számuk 10-15 ezer körül lehet -, akik a jövőben kockázatot jelenthetnek a biztonságunkra” – mondta kedden a francia diplomácia vezetője a BFM hírtévének. Köztük „néhány tucat” francia állampolgár is lehet a tárcavezető szerint.

„Ezek az emberek szétszóródhatnak, ha a szíriai és az orosz offenzíva olyan körülmények között indul meg, ahogy azt jelenleg képzeljük” – figyelmeztetett a külügyminiszter.

Jean-Yves Le Drian szintén beszélt egy esetleges humanitárius katasztrófa kockázatáról a tartományban. Úgy vélte, hogy az aleppói precedens, a lázadóknak a 2016 decemberében a rezsim által visszafoglalt székhelyén kialakult válság „semmi lenne ahhoz a szörnyűséghez képest, amit ez az offenzíva jelenthet”.

A francia külügyminiszter a vegyi fegyverek esetleges alkalmazása miatt is aggodalmának adott hangot és jelezte, hogy az jelenti a határt Franciaország számára, és erre az esetre légicsapásokkal fenyegette meg Damaszkuszt.

Le Drian Moszkvát is figyelmeztette arra, hogy többet veszíthet egy offenzívával, mint amit nyerne. „Amennyiben Oroszország megkockáztatja azt, hogy lemond az Idlíb tartomány stabilizálására tett ígéretéről, azt is kockáztatja, hogy teljesen egyedül marad egy katasztrófát követően, amelynek következményei őt fogják terhelni” – fejtette ki.

Forrás: MTI/Reuters/AFP/TASZSZ/Kitekintő

Friss hírek