Erdogan nem tesz le az orosz rakétarendszer megvásárlásáról

Törökországnak szüksége van mind az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerekre, mind Washingtontól az F-35-ös vadászbombázókra – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken a nyugat-törökországi Balikesirben egy altisztképző iskolában.

Erdogan rámutatott: az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte. A török államfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy Ankara minél hamarabb megkapja az orosz rakétarendszereket.

Donald Trump amerikai elnök augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. Az USA leginkább attól tart, hogy az orosz légvédelmi rendszer használata rávilágítana az amerikai gépek egyes gyenge pontjaira, ezt az információt pedig a törökök esetleg megosztanák Oroszországgal.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Erdogan felszólalásában nehezményezte, hogy miközben az Egyesült Államok még pénzért cserébe is vonakodik fegyvert adni Törökországnak, Washington ingyen fegyverzett fel Ankara által terrorszervezeteknek tartott milíciákat, köztük Észak-Szíriában a kurdok alkotta Népvédelmi Egységeket (YPG). A török elnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy Amerika óva inti Ankarát attól, hogy a védelem területén alternatív megoldás után nézzen. Erdogan hozzátette: Törökország összesen több 120 darabot akar beszerezni az F-35-ös vadászgépekből és továbbra is törleszti azok részleteit.

A török államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ankarának az amerikai és az európai szövetségi, valamint partnerségi kapcsolatok mellett más országokkal is együtt kell működnie, ugyanis mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió “számos alkalommal megbukott a vizsgán”. Erdogan az EU esetében a csatlakozási tárgyalások során Törökországgal szemben állított krititériumokat kifogásolta.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a győzelem napján tartott megemlékezésen Mustafa Kemal Atatürknek, a modern Törökország megalapítójának ankarai mauzóleumánál 2018. augusztus 30-án. 1922-ben ezen a napon Törökország győzelmével zárult a görög-török háború végét jelentő dulumpinari csata, a következő évben pedig kikiáltották a Török Köztársaságot. (MTI/EPA)

Az amerikai-török kapcsolatok az utóbbi hetekben meglehetősen kiéleződtek. A viszonyt nem csak az orosz légvédelmi rendszerek beszerzése terheli, hanem egy amerikai lelkipásztor törökországi fogvatartása, valamint az Irán elleni amerikai szankciók kérdése is. Az elfajuló vita miatt Washington és Ankara politikai és gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtotta egymást.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Békülőben Dél-Korea és Japán

Dél-Korea pénteken, hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) hatályának lejárta előtt úgy döntött, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, mert a japán fél érdeklődést mutatott a vitát rendezni hivatott párbeszéd folytatása iránt.

Read More »

Teljes politikai bénultság Libanonban

Michel Aun libanoni államfő csütörtökön ismételten "párbeszédet" sürgetett az utcai tiltakozókkal anélkül, hogy bármiféle konkrét javaslatot tett volna ennek mikéntjére. A korábbi miniszterelnök-jelölt Hariri ismételt visszatérésében bízik, pedig ő októberben már másodszor mondott le.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás