Nem lesz hová hazatérniük a szíriai menekülteknek

Visszatarthatja a hazatérésben a Németországba menekült szíriaiakat az új szíriai ingatlantörvény, amely lehetővé teszi Damaszkusz számára a magántulajdon jogorvoslat nélküli lefoglalását és tulajdonosaik kilakoltatását, hogy úgynevezett „helyreállítási övezeteket” hozzanak létre a háború által sújtott vagy korábban lázadók kezén lévő területeken.

A 37 éves Husszam Idrisz három éve érkezett Németországba a sokáig felkelők uralta észak-szíriai Aleppóból, ahol korábban pékséget vezetett. A férfi a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: arra vágyik, hogy egyszer hazatérhessen és újraindítsa vállalkozását.

Az áprilisban Damaszkuszban elfogadott törvény azonban gátat vethet ennek, ugyanis – a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogvédő szervezet korábbi jelentése szerint – a jogszabály felhatalmazza helyhatósági intézményeket bármilyen ingatlan kisajátítására, ha a tulajdonos nem tud tulajdonjogot igazoló dokumentumot felmutatni. Az érintetteknek ehhez – egy módosítás után – immár harminc nap helyett egy év áll rendelkezésre, de csak pozitív elbírálás esetén részesedhetnek az újjáépítési projektekből. Ellenkező esetben a tulajdonjog a helyi önkormányzatokra száll át.

Idrisz a berlini szíriai nagykövetségen próbált meghatalmazást intézni édesanyjának, hogy a pékségre és egy aleppói lakására igényt tarthasson a helyi hatóságoknál. Mint azt egy névtelenül nyilatkozó követségi dolgozó elmondta, a törvény hatályba lépése óta naponta 10-15 szíriai érkezik hasonló igényekkel, azaz meghatalmazást íratni egy Szíriában élő rokonának.

Berlint kifejezetten aggasztja az új szíriai jogszabály, mivel attól tart, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya ledózerolja a felkelők által uralt területeken lévő korábbi ingatlanokat, és a rezsimhez hűséges lakókat telepít be az új épületekbe. Egy magas rangú német kormányzati tisztviselő szerint a 10-es Törvény célja a menekültek kisemmizése, a régi lakosság kicserélése. A menekülteket nagy számban befogadó országok kormányai és jogvédő szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy a jogszabály „örökös száműzetéssel” sújthatja a menekülteket.

Damaszkusz mindazonáltal ezeket az állításokat egy „dezinformációs kampány” részének minősítette. A rezsim szerint a törvényt az ország újjáépítési programjának keretében hozták, célja a „nyomornegyedek szabályozása”, különösen a korábban „terroristák ellenőrizte területek megsemmisülésének fényében”.

Jarmúk menekülttábor, 2018. május 22.
Egykori otthonuk romjaihoz visszatért szíriai civilek a Bassár el-Aszad elnököt ábrázoló transzparensek egyikénél a Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin menekülttábor körzetében 2018. május 24-én, három nappal az után, hogy szíriai kormánykatonák kiszorították az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet dzsihadistáit a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuád körzetből. A szíriai hadsereg és szövetségesei hetek óta harcoltak az al-Hadzsár el-Aszuád-i terület és a szomszédos Jarmúk palesztin menekülttábor visszafoglalásáért, a főváros melletti utolsó területért, amely még az IÁ kezén volt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)

A Norvég Menekült Tanács adatai szerint a szíriai háború előtt a lakosság egyharmada nyomornegyedekben élt, a Human Rights Watch pedig azt közölte, hogy a Szíriában lévő ingatlanoknak csupán a felét jegyezték be a hatóságoknál a konfliktus előtt, azóta pedig számos nyilvántartás megsemmisült.

Szíriai ügyvédek felhívták a figyelmet arra, hogy bár a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlantulajdonos meghatalmazza egy rokonát az ügyintézéshez, igényt az ingatlanra akkor is csak a szíriai hatóságoktól kapott biztonsági tanúsítvánnyal lehet benyújtani. Értesülések szerint a korábban nem kormányerők ellenőrizte területeken a lakosságnak biztonsági átvilágításon kell átesnie.

Anvár al-Bunni szíriai jogvédő ügyvéd szerint Damaszkusz gazdasági és biztonsági érdekeinek érvényesítése céljából már a múltban is sajátított ki önkényesen magántulajdonokat, a „földrablások” jelentették a felkelés egyik okát.

Ki merészel majd igényt tartani egy ingatlanra egy olyan ellenzéki területen, melyet a rezsim romhalmazzá változtatott, mert lakóit szunnita terroristáknak tekinti? Még ha valaki veszi is a bátorságot, nem kapja meg a biztonsági tanúsítványt, ha a rezsimnek kell a föld”

– fogalmazott az ügyvéd.

Jogvédők, menekültek és ügyvédek egyaránt emlékeztettek, hogy a 2012-ben elfogadott, a legújabb jogszabályhoz hasonló törvény esetében éppen az történt, amitől most tartanak. Aszad kormánya ugyanis e törvénnyel lakoltatott ki embereket olyan Damaszkusz közeli körzetekből, ahol Aszad-ellenes tüntetések robbantak ki a polgárháború elején 2011-ben. A területet kisajátította a kormány, és luxus lakókomplexumot húzott fel, melyet a szíriai elnök 2016-ban avatott fel ünnepélyesen.

Az ENSZ adatai szerint 6 millió szíriai vált földönfutóvá saját hazájában, és mintegy 5,5 millió menekült külföldre. Németországban mintegy 650 ezer szíriai tartózkodik.

Szíria berlini nagykövetségén a Reuters által megkérdezett, ügyintézésre váró menekültek közt nem sokan bíztak abban, hogy valaha visszakapják birtokukat. Abu Ahmed, az egyik várakozó férfi a Damaszkuszhoz közeli Jarmúk palesztin menekültvárosban lévő raktára miatt akar meghatalmazás útján igényt benyújtani. A villanykörték tárolására használt raktárat azonban illegálisan építette, tulajdonjogát csupán közjegyzői igazolások bizonyítják. A férfi – aki saját bevallása szerint egy nap haza akar térni – azonban belátta, hogy csekély esélye van a raktár visszaigénylésére, mivel Jarmúk évekig lázadó terület volt, sőt mi több, az Iszlám Állam kezén volt. Szerinte ezért a szíriai titkosszolgálat soha nem adja meg testvérének az ügyintézéshez szükséges biztonsági tanúsítványt.

Forrás: MTI/Reuters