Kína különleges szerepe a koreai béke felé vezető úton

Ha Washington tartós békét szeretne a Koreai-félszigeten, egyértelműen szüksége lesz Peking szakértelmére, kapcsolati tőkéjére és így az ország közvetlen bevonására a tárgyalásokba.

A 2018. április 27-én lezajlott Korea-közi csúcstalálkozó beírta magát a történelemkönyvekbe, főleg miután e két ország vezetője megállapodott abban, hogy elindítják a koreai háborút lezáró békefolyamatot az Egyesült Államok és Kína bevonásával. Washington valószínűsíthetően azon fog munkálkodni, hogy minél inkább korlátozhassa Peking szerepét a jövőbeli tárgyalások során.

A Trump kabinet azonban jobban tenné, ha alaposabban is megvizsgálná, hogy Kína mit tudna betenni a közösbe, ismerve annak történelmi kapcsolatát mindkét Korea vonatkozásában, továbbá múltbéli tapasztalatait és eredményeit az észak-koreai atomprogrammal összefüggő nemzetközi tárgyalások levezénylése során.

Ha az érdekelt felek tanulmányoznák és alkalmaznák Kína meglátásait a koreai háború lezárásának sikeres módjáról, nagyobb eséllyel valósulhatna meg a tartós és hosszú távú béke a Koreai-félszigeten. Észak-Korea egyetlen érdemi szövetségeseként Kínát szoros ideológiai kötelékek fűzik Phenjanhoz pártközi kapcsolataik révén.

Peking az észak-koreai kereskedelmi tevékenység 90%-ában részt vesz. E két ország politikai kapcsolata Kim Dzsong Un hatalomra kerülése és a Phenjan elleni nemzetközi szankciók kínai támogatása óta egyre inkább feszültté vált – vannak azonban enyhülési időszakok, ilyenben élünk napjainkban is.

Talien, 2018. május 9.
A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2018. május 9-én közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, a kommunista Koreai Munkapárt első titkára koccint az északkelet-kínai Talien városban rendezett találkozójukon .(MTI/EPA/KCNA)

 

Diplomáciai kanyarok sorozata után Kína úgy döntött, hogy gazdaságilag is újfent elkötelezi magát Észak-Korea mellett, fogadja annak vezetőjét, és külügyminiszteri szinten hivatalos látogatást tesz harcias szomszédjánál. Azzal, hogy közvetlenül a Korea-közi csúcstalálkozó előtt Kim Dzsong Un Kínába látogatott, egyértelművé vált Peking és Phenjan baráti kapcsolatának újjáéledése – ami tovább erősödhet, ha a kínai vezető pár hónapon belül viszonozza a látogatást és elutazik Észak-Koreába.

Kína azonban Dél-Koreának is az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Szöul Kínába irányuló áruexportja a teljes exportjának 26%-ával egyenlő, a dél-koreai összimportnak pedig 22%-a származik Kínából. A kereskedelmi kapcsolataik rohamosan növekedtek, mióta 1992-ben e két ország diplomáciai kapcsolatra lépett egymással.

A politikai kapcsolatokat véve górcső alá, 2018-ban Peking inkább Szöulhoz került közelebb. Kapcsolatuk akkor vett pozitív irányt, amikor a Mun kabinet megerősítette, hogy nem támogatja tovább a Végfázisú Nagy Magassági Területvédelmi Rendszer (THAAD) Dél-Koreába történő telepítését – viszonozván e szívélyes gesztust Kína csökkentette a Dél-Korea ellen bevezetett szankcióit. Mun Dzse In, a Koreai Köztársaság miniszterelnöke számos alkalommal tett említést nyilatkozataiban az országa és Kína közös II. világháborús történelmi múltjáról, ami tovább erősítette a közöttük lévő kapcsolatokat.

Az a tény, hogy Kína több évszázados múlttal büszkélkedhet a Koreai-félsziget vonatkozásában még inkább kihagyhatatlanná teszi részvételét a koreai háborút lezáró béketárgyalások során.

A Han dinasztia óta Kína folyamatosan erős kapcsolatot tartott fenn Koreával, azokban az időkben is amikor az egységes volt és akkor is, amikor két különálló országgá szakadt. A kínai hódítás és így a koreai nemzet vazallus státusza a félszigeten több évszázadon keresztül fennállt, a Han, a Ming és a Qing dinasztiák ideje alatt, ahogy Kína volt Korea „felszabadítója” a Japán invázió idején, a XVI. században is.

Kína saját és a nemzetközi közösség érdekeit követve immár egyre több alkalommal mutatja ki foga fehérjét Észak-Koreával szemben annak ellenére, hogy kettejük között szoros a történelmi szövetség. A hatoldalú tárgyalások Észak-Korea nukleáris programjának és rakétatesztjeinek beszüntetéséről volt Kína első mediátori kísérlete a két Korea közötti béke elérése érdekében 2003-ban, aminek házigazdája is volt. A tárgyalások azonban 2009-ben kudarcba fulladtak, amikor Észak-Korea ismét hosszú hatótávolságú rakétatesztet hajtott végre.

2016-ban Észak-Korea fenyegető mértékben felpörgette nukleáris provokációit, amire válaszul – nagyrészt az Egyesült Államok kezdeményezésére – a nemzetközi közösség erőteljes nyomást gyakorolt Kínára, és követelte annak csatlakozását a Phenjant szankcionáló országokhoz. Ennek eredményeként Kína végül maga is jóváhagyta az Észak-Korea ellen bevezetésre került ENSZ BT szankciókat, amelyek Phenjan negyedik nukleáris kísérletét büntették.

Azóta Kína folyamatos támogatója a hasonló szankcióknak, de saját maga is bevezetett egyoldalú büntetőintézkedéseket a lator állam ellen. Számos szakértő egyetért abban, hogy a kínai szankciók – még ha azok ritkák is – jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Észak-Korea végül a tárgyalások mellett döntött.

Annak elismerése, hogy Kínának nagyon fontos – ha nem nélkülözhetetlen – szerepe volna a békefolyamat előrehaladásában, nemcsak Peking múltbéli diplomáciai érdemeit jutalmazza a vitarendezés vonatkozásában, de növeli az ország politikai felelősségét is a béke hosszú távú fenntartásában a Koreai-félszigeten.

Azonban Kína kemény kéz politikájának erősödése éppolyan jelentős súllyal bír, mint a puha kéz politika és a diplomáciai dinamika. Az előbbi nagyban hozzájárul Kína mediátori szerepéhez, attól függően mennyire vonják be a tárgyalásokba. Az ország egyre gyorsabb ütemű gazdasági növekedése lehetővé teszi Kína számára, hogy előnyökre tegyen szert az Egyesült Államok ellenében az ázsiai kontinensen betöltött befolyásoló szerep vonatkozásában. Ezt hitelesen szemlélteti Peking egyre nagyobb mértékű védelmi kiadása, hadseregének modernizálása és a Dél-Kínai tengeri projektjei.

Hszi Csin-ping nagyon büszke a kínai nemzet nagy megújulására. Ez azt a törekvést hivatott szimbolikusan kifejezni, hogy Kína válhasson a legnagyobb befolyásoló tényezővé az ázsiai-csendes óceáni térségben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: East Asia Forum ; szemlézte: Pallos Judit

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »