Sokesélyes lesz a hétvégi olasz választás

Olaszországban több mint 46 millió választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap, akik három nagy pólus, a Matteo Renzi vezette balközép, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelöltjei közül választhatnak tagokat a parlamenti alsó- és felsőházba, miközben elemzők hosszú és nehéz kormányalakítási időszakot jósolnak, a szakértői kormány lehetőségét sem zárva ki.

Péntek éjféltől lép életbe a kampánycsend az országban, a szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7-től este 11 óráig lesznek nyitva, Lombardiában és Lazióban tartományi választásokat is tartanak. A közvélemény-kutató cégek az urnazárás után készítenek majd exit poll-előrejelzéseket. A szavazatszámlálás azonnal elkezdődik, de minden voksot várhatóan csak hétfőre számolnak össze.

Legutóbb 2013 februárjában tartottak parlamenti választásokat Olaszországban, akkor a szavazásra jogosultak 75,1 százaléka járult az urnákhoz. Az utolsó felmérések a Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzelmét jósolták 37-40 százalék közötti eredménnyel, a biztos kormányalakítási többséghez azonban legalább 40 százalék szükséges.

Olaszországban a legfőbb törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, a szenátus 315 tagját és az alsóház, a képviselőház mind a 630 tagját bonyolult, a többségi és az arányos szavazás elemeit ötvöző rendszer alapján választják meg, a szenátus további hét tagját az államfő élethossziglan nevezi ki. A rendszer megnehezítette a stabil kormánytöbbség létrehozását, és sokszereplős, ingatag koalíciók megalakulásához vezetett.

A koalíciót a Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), a Matteo Salvini vezette Északi Liga és a Giorgia Meloni irányította Olasz Testvérek (FdI) alkotja más kisebb pártokkal. Berlusconi Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét jelölte miniszterelnöknek, Matteo Salvini pedig saját magát, arra az esetre, ha pártja szerezne több szavazatot. Az Északi Liga az ország északi részén elsöprő többségre számít.

Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága a fejlettséget illetően két részre oszlik. Az ország motorjának számító, jól prosperáló északi országrészben az ipar a húzóágazat, míg a kevésbé fejlett délen a mezőgazdaság a meghatározó, a munkanélküliségi adatok itt rosszabbak.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya messze meghaladja a maastrichti kritériumokban előírt 60 százalékot, 2017-ben 131,2 százalék volt. Az iparra és az idegenforgalomra támaszkodó olasz gazdaság 2014 óta folyamatosan növekszik, tavaly a becslések szerint 1,5 százalékkal bővült. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 38 ezer dollár, az infláció 1,4 százalékos, a munkanélküliség 11,4 százalékos volt.

A jobbközép koalíció ígéretei között az adók csökkentése kapott hangsúlyt, valamint a migrációs helyzet rendezése a határvédelem erősítésével és az illegális bevándorlók kiutasításával.

A jobbközép vetélytársának az ötévi ellenzéki politizálás után kormányra törő M5S számít. A populista és euróellenes párt 31 éves miniszterelnök-jelöltje, Luigi Di Maio már a kampány utolsó napjaiban bemutatta reménybeli kormánya névsorát. Az M5S ereje megközelítheti a 30 százalékot, amivel a legnagyobb párt lehet, amint ez 2013-ban is történt. A múlttal ellentétben azonban az M5S most nem zárja ki az esetleges koalíciót más pártokkal a kormányzás érdekében.

A Matteo Renzi vezette, balközép Demokrata Párt (PD) támogatottságát a felmérések jóval 25 százalék alá becsülték, ez is elegendő lehet azonban egy koalícióban történő esetleges részvételhez.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek