Szerbia csak akkor lehet EU-tag, ha elismeri Koszovó függetlenségét

Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét annak érdekében, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz – jelentette ki szerda késő este Pristinában Sigmar Gabriel német külügyminiszter a szerb és a koszovói sajtó másnap reggeli beszámolói szerint.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A világ 116 országa elismerte a kis balkáni állam önállóságát, ám Szerbia mellett Oroszország és Kína, valamint öt uniós tagállam – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – szerint sem független államról van szó.

A Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Sigmar Gabriel leszögezte: amennyiben Szerbia előrelépést szeretne elérni az európai integráció terén, folytatnia kell a gazdasági reformokat, valamint erősítenie kell a jogállamiságot, de mindezek mellett Koszovó függetlenségét is el kell ismernie. “Ez központi kérdés” – szögezte le.

A német diplomácia vezetője hozzátette: ugyanezt közölte a szerb vezetéssel is szerdán. A belgrádi sajtótájékoztatón – amelyet Aleksandar Vucic szerb államfővel közösen tartott – azonban ez nem hangzott el, Gabriel csak annyit mondott: az EU és Németország abban érdekelt, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat mihamarabb rendeződjön.

Brüsszel mindeddig nem közölte hivatalosan, hogy Koszovó függetlenségének az elismerése feltétele lenne Szerbia csatlakozásának, Belgrád szerint pedig ez nem is lenne tisztességes, hiszen öt uniós tagállam sem ismerte el Pristina önállóságát. Sigmar Gabriel Koszovóban ígéretet tett arra, hogy Berlin igyekszik segíteni abban, hogy mind a 28 EU-tagállam elismerje Koszovót.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A gazdaságra is veszélyt jelent az új kínai koronavírus-járvány

A gazdasági növekedés a - szintén Kínából indult - súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) kitörése után is megtorpant 2003-ban. Az a járvány közel 800 életet követelt. A szigorúbb megelőző intézkedéseket azonban ezúttal egy potenciálisan fertőzőbb koronavírus ellensúlyozza. Ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága a globális növekedés sokkal nagyobb részét teszi ki most, mint 2003-ban. Nem csoda hát, ha a befektetők nyugtalankodnak.

Read More »

A túszul ejtett nemzet

Bár El Salvador nem háborús övezet, akár az is lehetne. Az apró közép-amerikai országban ugyanis az MS-13 és a La 18 rivális bandák irányítják és befolyásolják az élet minden aspektusát, ami miatt a világ egyik legveszélyesebb helyének számít.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás