Netanjahu izraeli fennhatóság alá vonná Ciszjordániát

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Izrael fennhatóságának ciszjordániai kiterjesztéséről tárgyal az Egyesült Államokkal – jelentette a helyi média hétfőn.

Netanjahu a kormányzó jobboldali Likud párt frakcióülésén jelentette be az e kérdésről folytatott megbeszéléseit, miután kérésére vasárnap egy héttel elhalasztották az erről szóló egyik képviselői indítvány beterjesztését az izraeli parlamentben, a kneszetben. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy két elv vezérli, egyrészt az, hogy a lehető legjobban összehangolják a lépést az Egyesült Államokkal, mert – mint fogalmazott – „a velük ápolt kapcsolat stratégiai érték”, másrészt pedig az, hogy a törvényjavaslat ne egyéni, hanem kormányzati kezdeményezés legyen, mert Netanjahu szerint „történelmi lépésről van szó”.

Josh Raffel a Fehér Ház szóvivője cáfolta és álhírnek minősítette az izraeli sajtóban megjelent információkat.

„Az Egyesült Államok és Izrael soha nem vitatott meg iyen javaslatot, az elnök továbbra is egyértelműen az izraeli-palesztin békekezdeményezésére összpontosítja figyelmét” – fogalmazott a szóvivő.

Előzőleg Joáv Kis, a Likud képviselője egyéni indítvány benyújtását szorgalmazta azzal kapcsolatosan, hogy Izrael terjessze ki törvénykezését és fennhatóságát a ciszjordániai telepekre. Tavaly év végén a Likud párt központja megszavazta, hogy a párt kötelezze magát az izraeli törvények ciszjordániai telepekre történő kiterjesztésének támogatására.

Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, ami óriási felháborodást keltett a muszlim világban, a palesztinok pedig azóta nem tekintik tárgyalópartnernek az Egyesült Államokat.

Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, amelyet egy időre katonai igazgatás alá helyezett, majd részben civil irányítás alá vont, de továbbra is megszállva tart. Az 1993-as oslói megállapodásban a Palesztin Hatóság önkormányzati jogokat kapott az övezet egy részén.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »