Az iráni tiltakozások egybeesnek az izraeli érdekekkel

Az Európai Unió és Nagy-Britannia felszólította Iránt, hogy biztosítsa a tüntetéshez való jogot, illetve kezdjen párbeszédet a tüntetők követeléseiről, miközben az iráni hatóságok hozzáláttak, hogy letörjék az országban napok óta tartó tiltakozási hullámot.

A csütörtökön kirobbant iráni tiltakozások néhány nap alatt a 2009-es tömegtüntetések óta legnagyobb kihívás elé állították az iszlám köztársaság rendszerét. „Kapcsolatban állunk az iráni hatóságokkal, és elvárjuk, hogy garantálják a békés tüntetéshez és véleménynyilvánításhoz való jogot” – közölte nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Boris Johnson brit külügyminiszter értelmes vita indítására szólította fel a teheráni rezsimet. Johnson Facebook-bejegyzésben foglalkozott az elmúlt napok fejleményeivel, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság szorosan figyelemmel követi az iráni eseményeket. Johnson ugyanakkor minden érintett felet arra intett, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tartsa be az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket.

Irán számos városában hétfőn is folytatódtak a tüntetések, annak ellenére, hogy Haszan Róháni elnök arra figyelmeztetett, hogy bár az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, a nemzet el fog bánni a zavargókkal és törvényt megsértőkkel.

A csütörtök óta tartó tüntetéshullámban eddig országszerte 25-en vesztették életüket, és több száz embert vettek őrizetbe. Csak a fővárosban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték. Hosszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti.

Folytatódnak a tüntetések Iránban, egyre feszültebb a helyzet

Az iráni legfelsőbb vezető az ország ellenségeit okolja a tiltakozások miatt

A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető szerint Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint.

Teherán, 2018. január 2. Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (k) iráni mártírok családtagjaival találkozik Teheránban 2018. január 2-án. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Hamenei hivatalos honlapja)

Teherán, 2018. január 2.
Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (k) iráni mártírok családtagjaival találkozik Teheránban 2018. január 2-án. A közel-keleti országban 2017. december 28-a óta utcai megmozdulások zajlanak a magas árak, az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. (MTI/EPA/Hamenei hivatalos honlapja)

Az iráni hatóságok külföldi – köztük amerikai és szaúdi – száműzetésben élő ellenforradalmi és ellenzéki csoportokat vádoltak az elégedetlenség szításával.

Róháni 2013-ban került hatalomra, annak ígéretével, hogy rendbe teszi a gazdaságot és enyhít a társadalmi feszültségeken, a magas megélhetési költségek és a 12 százalékos munkanélküliség azonban sokakban azt az érzést kelti, hogy túl lassú az előrelépés.

A 2009. évi zavargások óta legnagyobb iráni tüntetések több tízezer résztvevője eleinte a magas árak ellen tüntetett, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását is követelték.

Óvta a beavatkozástól Izraelt a Moszad egyik volt vezetője

Efráim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője kedden óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Post című izraeli napilapnak úgy nyilatkozott, hogy úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban.

Izrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette, hogy Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor azt szeretné, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és felváltsa azt a demokrácia.

A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni. „Ha beavatkozunk, azzal csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között” – hangsúlyozta.

Mohammad Reza Pahlavi iráni sah idején szoros katonai együttműködés zajlott Irán és Izrael között, azonban az 1979-es iráni iszlám forradalom után a két ország eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy a zsidó állam Irán halálos ellensége lett. Az iráni atomprogram fenyegetést jelent Izraelre nézve, és a zsidó állam korábban a náci rezsimhez hasonlította a teheráni vezetést.

 

Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP/Kyodo/APA/ANSA

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »