A migrációs válság kezdete óta megduplázódott a menekültek száma Németországban

Két év alatt megduplázódott és meghaladta a másfél milliót a Németországban élő menedékkérők és menekültek száma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint.

A külföldi állampolgárok nyilvántartása (AZR) alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016. december 31-én. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki.

A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.

A csoport nagyjából fele, 872 ezer fő rendelkezik valamilyen menedékjogi státusszal, túlnyomó többségük – 600 ezer fő – korlátozott időre. A második legnagyobb réteget 573 ezer fővel a menedékkérők teszik ki, vagyis azok az emberek, akiknek a státuszáról még nem döntött a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

A nyilvántartásban 158 ezer elutasított menedékkérő is szerepel. Nekik alapesetben távozniuk kellene az országból, de 75 százalékuk – 118 ezer fő – egyelőre mégis maradhat, mert valamilyen okból – például betegségre vagy iskolai, szakmai képzésre hivatkozva – felfüggesztették a távozásra kötelező határozatot.

A csoport majdnem teljes egészében az ország nyugati részén vagy Berlinben lakik. Az ország keleti részén, a volt NDK területén a fővárost leszámítva csupán 15 százalékuk lakik.

A menekültek majdnem kétharmada, 64 százaléka férfi, ami meghaladja a Németországban élő külföldiek teljes körét jellemző 53 százalékot, és a németországi lakosság egészében regisztrált 49 százalékot. A csoport átlagéletkora 29 év 4 hónap, a menekültügyi rendszer révén Németországban tartózkodók így jellemzően jóval fiatalabbak, mint az országban élő külföldiek vagy a teljes lakosság  általában; a külföldiek átlagéletkora 37 és fél év, a teljes lakosságot tekintve pedig 44 év és 2 hónap az átlagéletkor.

Nagyjából minden második menekült vagy menedékkérő a három fő származási országból érkezett: a szíriaiak vannak a legtöbben, 455 ezren, utánuk az Afganisztánból származók következnek 191 ezer fővel, majd az irakiak 156 ezer fővel. A menedékjogi kérelmük elbírálására várók között a legnagyobb csoportot az Afganisztánból érkezők alkotják 129 ezer fővel, az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportjai Európából, a Balkánról érkeztek, 17 ezer Szerbiából, 15 ezren Albániából.

A külföldi állampolgárok nyilvántartását 1967 óta vezetik. A regiszterben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.

A Destatis közleményében kiemelte, hogy az AZR alapján készített kimutatás és a tényleges adatok között lehet eltérés, mert a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben ismeretlen számú menedékkérőt többször is regisztráltak a befogadóállomásokon, és a vizsgált időpontban, 2016. december 31-én szerepelt a nyilvántartásban 392 ezer olyan külföldi, akikről nem lehetett megállapítani, hogy beletartozik-e az országban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodók csoportjába.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás