Spanyolország kettős földrengést él át: a katalán parlament megszavazta a „Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot, míg a madridi kormányzat kész példa nélküli keménységgel lecsapni a szakadár régióra. A válság további várható fejleményeit a dpa német hírügynökség vázolta fel pénteki elemzésében.
Mit tehet a katalán parlament?
A katalán parlament javaslatot fogadott el a régió függetlenségének kikiáltásáról, válaszul arra, hogy Mariano Rajoy spanyol kormányfő az alkotmánynak a regionális autonómia felfüggesztésére vonatkozó 155. cikkének alkalmazása mellett döntött.
A kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és szélsőbaloldali szövetségese, a Népi Egység (CUP) párt határozattervezetet nyújtott be, amely kimondja: ” a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”. A nyilatkozat az október 10-én szakadár katalán képviselők által már aláírt függetlenségi nyilatkozat preambulumának része, amelyet végül hivatalosan nem nyújtottak be szavazásra. A törvényhozókat ehelyett arra kérték, hogy a függetlenséghez vezető lépésekről – így a katalán kormánynak jegybank létrehozására való felhatalmazásáról, alkotmányozási folyamatról és a nemzetközi elismertetésről – szavazzanak.
Ezzel a kétértelmű lépéssel a dpa szerint Carles Puigdemont katalán elnököt és szövetségeseit kívánják megvédeni attól a kockázattól, hogy „lázadás” vádjával őrizetbe vegyék őket, amely akár 30 évi börtönnel is büntethető. Egyelőre nem tudni, ez sikerül-e nekik. Az AP amerikai hírügynökség a spanyol főügyészség egyik szóvivőjére hivatkozva pénteken máris azt jelentette, hogy a főügyész vizsgálni fogja, lázadás miatt vádat emelhetnek-e a független Katalán Köztársaság kikiáltásáról szóló szavazás felelősei ellen. A szóvivő szerint a főügyész azt vizsgálja, hogy a vádemelés a katalán kabinetre – közötte Carles Puigdemont elnöke és Oriol Junqueras alelnökre – korlátozódjon, vagy kiterjesszék parlament vezetésének a tagjaira és a képviselőkre is.
Hogyan válaszol a spanyol kormány?
Mariano Rajoy nyugalomra intett a szavazás kapcsán. „Nyugalmat kérek minden spanyol állampolgártól” – írta a Twitter mikroblog portálon. „Helyreállítjuk a jog uralmát Katalóniában.” Rajoy előzőleg leszögezte, hogy az alkotmány 155. cikkének – amely alapján Madrid fel akarja oszlatni Puigdemont kormányát, át akarja venni az ellenőrzést a helyi közmédia felett és féléven belül regionális választásokat akar tartani – nincs alternatívája.
A spanyol szenátus pénteken megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány előterjesztését a jelenlévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál. Mariano Rajoy este hat órára összehívta a kormány ülését, ahol a dpa szerint várhatóan megkezdik az elfogadott intézkedések megvalósítását.
Korábbi cikkünk a témában: Rajoy: Katalóniát a saját kormányától kell megmenteni
Helyreállítható-e a rend a 155. cikk segítségével?
A spanyol demokrácia négy évtizede óta egyetlen központi kormány sem oszlatott fel regionális kormányzatot, és a német hírügynökség szerint kétséges, hogy Rajoy kabinetje képes-e valóban nyomást gyakorolni a katalán intézményekre.
Kérdéses, hogy a katalán rendőrség elfogadja-e Madrid parancsait. Andrés Betancor, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa egy nyilatkozatban azt mondta az El País című napilapnak, hogy a spanyol állam katalóniai jelenléte „tisztán szórványos és névleges”.
A függetlenségpárti szervezetek és politikai pártok pedig tömeges polgári engedetlenségi kampányra és utcai tüntetések sorozatára szólítják fel a lakosságot.
Valós kilátás-e Katalónia számára a függetlenség?
Egy egyoldalúan kikiáltott Katalán Köztársaságnak harcolnia kellene a nemzetközi elismerésért, és kívül rekedne az Európai Unión, ami súlyos csapást mérne a régió virágzó exportorientált gazdaságára. Több mint 1500 cég, közöttük olyan nagybankok, mint a Sabadell vagy a Caixa helyezték már át Katalóniából a székhelyüket, hogy biztosítsák magukat az elszakadáspárti politikából eredő jogi bizonytalansággal szemben.
A katalán hatóságoknak rá kell bírniuk Spanyolországot, hogy vonják ki a térségből a spanyol köztisztviselőket, közöttük a bírákat és rendőröket. Katalónia Spanyolországból való kiválásának rendezése bonyolultabb lesz, mint a Brexit, Nagy-Britannia távozása az EU-ból.
A függetlenség ráadásul nem egyhangúlag támogatott célkitűzés: közvélemény-kutatások szerint a katalánok kis többsége nem támogatja az elszakadást, még ha a megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatta is, hogy Spanyolország tegye lehetővé a kérdésről tartandó törvényes népszavazást.
Korábban írtuk: A spanyol gazdasági miniszter felvázolta a független Katalónia sorsát
A katalán parlament azonnali tárgyalásokat javasolt a spanyol állammal
Továbbá olyan intézkedéseket, amelyek kivonják a régiót a spanyol alkotmány hatálya alól – írta a függetlenségről szóló parlamenti döntés részleteit ismertetve az AFP francia hírügynökség.
„Kijelentjük azon szándékunkat, hogy előfeltételek nélkül tárgyalásokat kezdünk a spanyol állammal, hogy valamennyi fél számára előnyös együttműködési rendszert hozzunk létre. A tárgyalásokat szükségszerűen egyenjogú alapon kell folytatni” – áll a dokumentumban.
„A köztársaság létrehozásáról és tárgyalási szándékunkról tájékoztatjuk a nemzetközi közösséget és az Európai Unió hatóságait” – olvasható a szövegben, amely felkéri az Európai Uniót, hogy „lépjen közbe a polgárjogoknak és politikai jogoknak a spanyol kormány által történő megsértésének leállítása érdekében”. A parlament felszólítja a „független” katalán kormányt, hogy „minden állam és intézmény előtt népszerűsítse a köztársaság elismerését”.
A szöveg második részében utalás történik egy jogi átmenetről szóló törvényre, egyfajta előzetes alkotmányra, amelyet a függetlenségi nyilatkozattal egy időben fogadnak el addig is, amíg kiírják a választásokat az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására.
A katalán parlament felkéri a regionális kormányt, hogy „hirdesse ki” a katalán személyi okmányok kiadásához szükséges rendeleteket, és haladéktalanul járjon el „a Spanyol Királysággal a kettős állampolgárságról megkötendő szerződés aláírása” érdekében. Valamennyi katalán törvényt ehhez az átmeneti időszakhoz kell igazítani, „különös tekintettel az adózást szabályozó jogszabályokra”.
Valamennyi központi állami hivatalnokot, összesen 26 ezer főt, közöttük a külföldön szolgáló katalánokat integrálni kell a katalán közszolgálatokba, kivéve, ha az érintettek ezt kifejezetten elutasítják.
A dokumentum előirányozza továbbá egy katalán központi bank – egy állami tulajdonban lévő befektetési bank – létrehozását, valamint a tárgyalások megkezdését Madriddal a köztartozásokról és a javak leltárba vételét.
A dokumentum végezetül bejelenti a végleges alkotmány szövegének kidolgozását és az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását célzó választások mielőbbi kiírását.
Forrás: MTI/dpa/Reuters/AFP/Kitekintő