Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Csaknem 7,2 millió ember vett részt a venezuelai ellenzék által rendezett népszavazáson, és 98 százalékuk elutasította Nicolás Maduro államfő kezdeményezését az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására – közölte helyi idő szerint vasárnap éjszaka a szavazás felügyeletével megbízott rektori bizottság vezetője.
A venezuelai egyetemek rektoraiból álló testület a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján közölte az eredményeket.
A 31 millió lakosú Venezuelában 19 millió embernek van szavazati joga. A rektori bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlést elutasítók száma alig kevesebb a másfél évvel ezelőtti választáson az ellenzékre leadott szavazatok számától.
Az ellenzék által rendezett nem hivatalos népszavazáson három kérdést tettek fel.
Az első arra vonatkozott, hogy a polgárok elutasítják-e és nem ismerik-e el az államfő által kezdeményezett alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását a nép előzetes jóváhagyása nélkül. Erre a polgárok 98,4 százaléka mondott igent.
A második kérdés arra vonatkozott, a polgárok követelik-e a fegyveres erőktől, hogy tartsák be és oltalmazzák a hatályos alkotmányt, illetve támogassák a parlament döntéseit. A harmadik kérdés arról szólt, hogy meg kell-e újítani a hatalmi ágakat az alkotmánnyal összhangban, és kell-e új választásokat tartani, illetve nemzeti egységkormányt alakítani?
Erre a két kérdésre a referendumon résztvevők ugyancsak több mint 98 százaléka mondott igent.
Az ellenzéki vezetők sikernek tekintik a népszavazást, egyikük, Maria Corina Machado úgy nyilatkozott, hogy a referendumon „a méltóság győzött és a zsarnokság veszített”.
Nicolás Maduro államfő korábban azt mondta, hogy a népszavazást nem lehet hivatalosként elismerni, az csupán „az ellenzéki pártok belső referendumának” tekinthető.
Maduro július 30-ára írt ki szavazást egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására. Az ellenzék ezt alkotmányellenesnek tartja, és amiatt aggódik, hogy az elnök az alkotmánymódosítással saját hatalmát akarja megerősíteni, ezzel próbálva megkerülni a parlamentet, ahol 2016 óta az ellenzéki erők vannak többségben.
A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki tömörülés azt remélte a referendumtól, hogy a polgárok elutasítják az alkotmányozó nemzetgyűlést, és ezzel egyértelmű üzenetet közvetítenek a kormányzat politikája ellen.
Az ellenzék a venezuelai diaszpórát is mozgósította a népszavazásra: világszerte több mint 80 országban alakítottak ki szavazóhelyiségeket. A referendumot az egyetemi rektorokból álló bizottság felügyelte, és a voksolás tisztaságának ellenőrzésére meghívott külföldi megfigyelők között volt több korábbi latin-amerikai elnök is.
A venezuelai legfelsőbb bíróság március végén megpróbálta korlátozni az ellenzéki többségű parlament hatáskörét. A részben az olajárak csökkenése, részben pedig a sorozatosan elhibázott döntések miatt súlyos gazdasági válságba sodródott országban azóta kaotikus állapotok uralkodnak. Folyamatosak a tüntetések, a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban pedig csaknem százan haltak meg, a sebesültek száma több százra tehető. A vasárnapi népszavazás idején Caracasban életét vesztette egy 61 éves asszony és hárman megsebesültek, amikor – az ellenzék szerint – egy kormánypárti „félkatonai banda” tüzet nyitott a szavazókra.
