Belebukhatnak a lengyelek az új védelmi elképzelésekbe

Lengyelország azt tervezi, hogy közel duplájára növeli védelmi kiadásait, százezer fővel növeli hadserege létszámát. Elvileg ilyen intézkedéseket kell hozniuk más NATO-tagországoknak is, hogy hárítani tudják Donald Trump amerikai elnök vádjait, amelyek szerint nem költenek eleget saját biztonságukra.

Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter május végén ismertette a 15 évre szóló, a tárcája által kidolgozott védelmi koncepciót, amely megállapítja, hogy Oroszország a továbbiakban is az instabilitás fő forrása lesz a NATO keleti szárnyán.

Részben az Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszként született terv abból indul ki, hogy Lengyelországnak képesnek kell lennie szembeszállni egy orosz agresszióval anélkül, hogy jelentős segítséget kapna ehhez az országban állomásozó több ezer amerikai és más NATO-tagországbeli katonától.

Macierewicz szerint Lengyelországnak legfeljebb 12 év kell ahhoz, hogy saját erejéből meg tudja védeni magát. Egyes NATO-beli diplomaták, biztonságpolitikai elemzők és lengyel katonai és kormányzati illetékesek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezzel a távlati tervvel Varsó elidegenítheti Lengyelország szövetségeseit, lehetővé teheti Oroszország számára, hogy kiismerje az újabb gyönge pontjait, ráadásul pénzügyileg romba döntheti önmagát.

A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányának stratégiája lényegében arra összpontosít, hogy Oroszország új nemzetközi rendet akar teremteni, és nem szűnik meg egyhamar Moszkva agresszivitása.

Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és Macierewicz szerint az előző centrista kormány alábecsülte a Moszkva jelentette veszélyt. Fel kell lendíteni szerinte a hazai hadiipart, és sutba kell dobni a külföldi hadieszközök – köztük drónok – vásárlására vonatkozó korábbi tervek némelyikét.

  • Sokaknak nem tetszik az ötlet
A PiS hatalomra kerülése, 2015 vége óta a védelmi tárca magas beosztású hivatalnokainak közel negyede lemondott a Macierewiczzel támadt nézeteltérései, személyes vagy más okok miatt, de még a kormányon belül sincs meggyőződve mindenki az új védelmi stratégia helyességéről.

A NATO illetékesei nyilvánosan egyelőre nem kommentálták Lengyelország új védelmi elképzeléseit, de magánbeszélgetésekkor nem leplezték kételyeiket. “Senki sem akadályozhatja meg, hogy bármely tagország lábon lője önmagát. Ennek a következményei akkor válnak nyilvánvalóvá, ha valami valóban összeomlik” – mondták.

A lengyel fegyveres erők évtizedeken át beruházáshiányban szenvedtek, a katonai felszerelések kétharmada még a szovjet érából valók, ennek ellenére Macierewicz az előző kormány korszerűsítési programjának nagy részét elvetette.

Ez a program a többi között 70 új, többfunkciós katonai helikopter vásárlását irányozta elő, és a szállítások már a jövő évben megkezdődtek volna. A PiS vezette kormány azonban felmondta a 13,5 milliárd zlotys (985 milliárd forint) fegyverüzletet az Airbus európai repülőgépgyártóval, amely leszállította volna a helikopterek egy részét.

Varsó már nem sorolja a prioritások közé ezt az ügyletet, de nem mondott le arról a szándékáról, hogy az év végéig 7,6 milliárd zlotys (550 milliárd forint) üzletet kössön az amerikai Raytheon vállalattal nyolc Patriot típusú légvédelmi üteg vásárlásáról. Az erről szóló tárgyalásokhoz közel álló források azonban azt mondják, hogy a határidő aligha tartható.

A tervezett katonai beszerzések között szerepel két repülőszázadnyi, Lockheed Martin által gyártott F-35-ös vadászgép vásárlása; egy-egy gép ára legalább százmillió amerikai dollár. Az ambiciózus kormányzati elképzelések bírálói hiányolják a beszerzések világos ütemtervét és kalkulációit.

A lengyel kormány megdöbbentett egyes katonai szakértőket azzal a szokatlan lépésével, hogy kivonta a korszerű, német gyártmányú harckocsikat a nyugati határtérségből, és Varsóba vezényelte őket, közelebb az orosz határhoz. A helyükbe pedig a rendszeresen meghibásodó, nehezen manőverezhető szovjet érabeli tankok érkeztek.

A német harckocsik Varsóhoz vezénylése megkövetelné, hogy berendezzenek ott a tankok karbantartásához egy bázist, ahol a járműveket működtető személyzet állomásozna. Katonai szakértők szerint ez mintegy két évet venne igénybe, vagyis hirtelen támadás esetén Lengyelország nem tudná a járműveket használni.

Lengyelország egyike azon öt NATO-tagországnak – az Egyesült Államok, Görögország, Nagy-Britannia, Észtország és Lengyelország -, amelyek már teljesítik a NATO kritériumát, a hazai össztermék (GDP) két százalékára növelték védelmi kiadásaikat. Varsó 2030-ra 2,5 százalékra emelné őket, feltételezve a gazdasági növekedést, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mostanihoz képest majdnem megkétszerezné, 80 milliárd zlotyra (5,8 ezer milliárd forint) emelné a ráfordított összeget. Ezt az elképzelés valószínűleg jó benyomást fog tenni Donald Trump amerikai elnökre, aki a jövő hónapban látogat Varsóba.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás