Friss hírek

19 ezer uniós jogszabályt kell átvezetni a brit jogba a Brexit miatt

A brit EU-tagságról szóló törvény visszavonása és a bevándorlás szabályozása szerepel az új brit kormány törvényalkotási programjának középpontjában. A programot II. Erzsébet királynő ismertette szerdán a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A 91 esztendős uralkodó által felolvasott tervezet 27 pontja közül nyolc kötődik a Brexit-folyamathoz.

Theresa May miniszterelnök márciusban aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely hivatalosan elindítja és szabályozza az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnési folyamatát, kétévi időtávlatot meghatározva a tárgyalásokra és a kilépés feltételeiről szóló megállapodás parlamenti ratifikációira. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg.

A királynő által felolvasott törvényalkotási program szerint a Konzervatív Párt vezette kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának sarkalatos törvényhozási elemeként a most következő parlamenti évadban jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény érvénytelenítéséről. Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját hatáskörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A törvényalkotási program hangsúlyozza, hogy a kormány a lehetséges legjobb megállapodásra törekszik az Európai Unióval a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon, és olyan törvényeket alkot, amelyekkel “sikerre vihető a Brexit-folyamat”.

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása, a nemzetközi szankciókról szóló döntéshozatal, a nukleáris biztonság, valamint a mezőgazdaság és a halászat szabályozása.

A bevándorlás szabályozásáról szóló törvénycsomag-tervezet központi eleme, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London nem érvényesíti az unión belüli szabad mozgás alapelvét, az uniós tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai és családtagjaik jogi státusát onnantól a brit törvények határozzák meg.

A brit kormány azonban már korábban hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja az európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de csak viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az uniós országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére. Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint erről a kilépési tárgyalások korai szakaszában kell egyezségre jutni az EU-val. Ez a kérdés volt a hivatalos tárgyalássorozat Brüsszelben tartott hétfői első fordulójának egyik fő napirendi pontja.

A brit kormány rendkívüli mértékben meggyengült helyzetben kezd hozzá az új törvényalkotási évadnak, a június 8-án tartott előrehozott választásokon ugyanis a Konzervatív Párt elveszítette addigi abszolút többségét az alsóházban. Ebben a helyzetben a konzervatívok a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együttműködve kormányoznak tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége. A DUP-val kezdett együttműködési tárgyalások azonban még mindig nem zárultak le, és az észak-írországi párt épp a királynői beszéd előestéjén figyelmeztette a konzervatívokat arra, hogy ne vegyék magától értetődőnek a DUP feltétlen támogatását.

Az elhúzódó tárgyalások miatt halasztották szerdára az eredetileg tervezett hétfői időpontról a királynő parlamenti beszédét is. A ceremónia – tekintettel az idő rövidségére – ezúttal nélkülözte az ilyenkor szokásos színpompás külsőségeket, az uralkodó a díszszázad kísérte díszes hintó helyett autóval érkezett a parlamenthez, és beszédét az ünnepi uralkodói viselet helyett hétköznapi öltözetben olvasta fel. A királynő a hagyományoktól eltérően nem viselte a koronát sem.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének első próbája jövő szerdán várható, amikor az alsóház szavaz a most beterjesztett törvényalkotási programról. Ez bizalmi szavazásnak számít, és ha az alsóház elveti a programot, a kormánynak Theresa May miniszterelnökkel együtt le kell mondania.

Kapcsolódó cikkünk: Mit tegyen most Európa Nagy-Britanniával?

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Putyin hisz Kína új selyemútjában

Az eurázsiai nemzetek konstruktív együttműködését is elősegíti a Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban előterjesztett Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Pekingben, a kezdeményezésről szóló második nemzetközi fórum megnyitóján.

Read More »

Tovább közeledik egymáshoz Japán és az EU

Megerősítették együttműködésüket a felek az Európai Unió és Japán közötti csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón, s közös fellépést ígértek a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása, a szabályalapú nemzetközi rendszer fenntartása, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem terén is.

Read More »

Macron nem akar leállni a reformokkal

Emmanuel Macron francia államfő szerint a két évvel ezelőtti megválasztása óta megkezdett reformoknak folytatódniuk kell, mert azok - a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom okozta válság ellenére - "alapvetően megfelelnek a franciák elvárásainak".

Read More »

Obama volt alelnöke lehet Trump fő kihívója 2020-ban

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke csütörtökön videoüzenetben jelentette be indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, és elemzők szerint azonnal a legesélyesebb elnökjelölt lett. Több évtizedes karrierje során Joe Biden harmadszor száll be az elnökválasztási versenybe, ezúttal - mint fogalmazott - "az amerikai demokrácia jövője miatt".

Read More »

London nem akar újabb skót népszavazást

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás