Merkel javítana a kelet-ukrajnai helyzeten

Angela Merkel német kancellár és Petro Porosenko ukrán elnök szombaton megállapodtak, hogy igyekeznek javítani a biztonsági helyzetet Kelet-Ukrajnában és elősegíteni a visszatérést a minszki megállapodások végrehajtásához, miután az utóbbi hetekben újból kiéleződött a feszültség a konfliktusövezetben.

A német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök 2015 februárjában tartott minszki találkozójukon hozták tető alá a Minszk-2-nek nevezett megállapodást, amely a 2014. szeptemberi, utóbb kútba esett minszki egyezmény megerősítése. Ebben előírták a szemben álló feleknek – az ukrán hadseregnek és a kelet-ukrajnai szakadár felkelőknek – hogy vezessenek be tűzszünetet, vonják ki a nehézfegyvereket a frontvonal övezetéből, álljon helyre az ellenőrzés az ukrán-orosz határ teljes szakaszán, Kijev pedig rendezzen választásokat a szakadár területeken.

A minszki egyezményekből eddig semmi sem teljesült: nincs fegyvernyugvás a kelet-ukrajnai térségben, és a nehézfegyverek is folyton visszakerülnek a tiltott övezetbe. Az ukrán kormány pedig addig nem hajlandó választásokat rendezni a szakadár területeken, amíg nem vonulnak ki onnan az orosz katonák, akiknek jelenlétét a moszkvai vezetés tagadja.

“A húsvéti ünnepek alatt tapasztalt bizonyos nyugalom után sajnos megint a tűzszünetsértések növekedését látjuk” – mondta Merkel a Berlin melletti Mesebergben tartott találkozón. “A biztonság az előfeltétele a további politikai előrelépésnek” – tette hozzá.

Porosenko szintén támogatását fejezte ki a békefolyamat iránt. “Eltökélten törekednünk kell a minszki folyamat konstruktív mederbe történő visszaterelésére, mert ennek nincs alternatívája” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Merkel elmondta, hogy folytatni szeretné az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – formátuma keretében a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezését célzó tárgyalásokat. Emmanuel Macron, az új francia elnök már jelezte készségét erre. “Nagyon gyorsan keresni fogjuk a lehetőségét, hogy az elnökök és a szövetségi kancellár felvegyék egymással a kapcsolatot” – szögezte le.

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között 2014 áprilisában törtek ki fegyveres harcok, miután az Európa-párti kijevi mozgalom elsöpörte Viktor Janukovics ukrán elnök rendszerét. A három éve tartó konfliktusban eddig már mintegy 10 ezer ember veszítette életét. Az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe Oroszország ellen, amiért Moszkva 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd támogatta a kelet-ukrajnai szakadárokat.

  • Korábbi cikkeink a témában:

Forrás: MTI/dpa/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

Boris Johnson három nap alatt átnyomná a parlamenten a Brexit-megállapodást

A brit kormány hétfő éjjel beterjesztette a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló törvénytervezetet. Emellett egy feszített ütemű elfogadási programindítványt is közzétettek, amelynek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhet, és a törvénycsomag aznap felkerülhet a felső kamara, a Lordok Háza elé.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás