Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Drámai helyzet alakult ki a macedón parlamentben az új házelnök megszavazása után: az albán politikus megválasztását ellenző jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe, és megtámadták az ott tartózkodó képviselőket és újságírókat. A kaotikus helyzet ellenére a köztársasági elnök nem rendelt el rendkívüli állapotot az országban.
A Libertas szkopjei hírportál információi szerint a tüntetők túszul ejtették az újonnan megválasztott házelnököt, Talat Xhaferit, ám őt később a rendőrség különleges egysége kiszabadította, és a többi bennrekedt képviselővel és újságíróval együtt kimenekítette az épületből. A rendőrség emellett villanógránátokkal igyekezett feloszlatni a tömeget, hogy a helyszínre érkező mentőautók az épülethez tudjanak jutni.
Az összecsapások során legalább tizenegy képviselő, és körülbelül tíz rendőr is megsérült. Több politikust kórházba kellett szállítani. A szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev a homlokán sérült meg, az Alsat-M televízió beszámolója szerint pedig egy albán képviselő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban az orvosok az életéért küzdenek.
Annak ellenére, hogy a sajtó a rendkívüli helyzet kihirdetését várta az elnöktől, Gjorge Ivanov mindössze annyit jelentett be késő esti sajtótájékoztatóján, hogy péntekre behívatta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.
- Előzmények
A legtöbb szavazatot ugyan a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) kapta, ám Gruevszki nem tudott kormányt alakítani. Ezt követően Gjorge Ivanov államfő kijelentette: azt bízza meg kormányalakítással, aki hamarabb tudja bizonyítani, hogy megvan a szükséges támogatottsága.
Annak ellenére azonban, hogy a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezetője, Zoran Zaev támogatói aláírásokkal bizonyította, a 120 fős törvényhozás 67 tagja áll mellette, Ivanov nem hajlandó őt kormányalakítással megbízni, mert azt állítja, hogy a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti az ország függetlenségét és egységét. Ivanov – és a jobboldal – szerint ugyanis az albán kisebbségi pártok nyelvhasználatra, valamint a zászló, a himnusz és a címer megváltoztatására vonatkozó javaslatai Albániától tennék függővé Macedóniát.
A lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül egyik oldal sem tud kormányt alakítani, így mindenképpen megállapodásra kell jutniuk a feleknek. Gruevszki szerint a megoldás az lenne, ha ismét előrehozott választást tartanának.
Ugyan Macedóniának az utóbbi két évtizedben nem volt igazán békés időszaka, a mostani tiltakozások hevessége csak a 2001-es macedón-albán konfliktushoz hasonlítható, amikor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban a (szláv többséget képviselő) kormányerők és az albán kisebbség jogainak bővítését követelő felkelők között.
A szociáldemokraták célja most az, hogy az országot tíz éve irányító jobboldal távozzon a hatalomból, Zoran Zaev pedig azt is bejelentette, a kormányalakítás után azonnal kivizsgálja a belpolitikai válsághoz vezető lehallgatási botrány hátterét, és börtönbe juttatja az érintetteket. A feltételezések szerint ezzel Nikola Gruevszkit is elítélhetnék, így ő mindenképpen új választásokat szeretne, amelyeket várakozásai szerint a saját pártja nyerne meg.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
