A törökök nem fogadnak vissza több menekültet

Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból – jelentette be szerdán Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a 24 TV török televízióban.

A török külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, hogy kormánya bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

„Mostantól azt mondhatjuk, hogy nem hajtjuk végre, és kész, vége”

– mondta Cavusoglu.

A török külügyminiszter azzal vádolta Európát, hogy a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt nem valósítja meg. „A vízummentesség megkerülhetetlen előfeltétel” – hangsúlyozta.

  • A menekültügyi megállapodásról
A tavaly tavasszal létrejött megegyezés értelmében az EU minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre, és nem kapott menekültstátust. Cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Az EU pénzügyi támogatásokra is ígéretet tett, és vállalta, hogy felgyorsítja a török vízumkötelezettség megszüntetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. Ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

Az unióval kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta.

Kapcsolódó cikkeink:

NATO-s programokat is lemondtak

Törökország lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként – mondták el szerdán brüsszeli tisztségviselők és források.

A török illetékesektől egyelőre nem sikerült magyarázatot kérni, de egyes források szerint Ankara a maga részéről befagyasztotta a nem NATO-tagállamokkal folyamatban lévő, idei együttműködési programját, amelyben politikai rendezvények, civil projektek és katonai kiképzések is szerepelnek.

Törökország az elmúlt napokban konfliktusba került néhány nyugat-európai országgal, amiért megakadályozták, hogy miniszterei politikai nagygyűléseket tartsanak náluk az április 16-i, Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiszélesítéséről szóló török népszavazás kampányában.

Kapcsolódó cikkeink:

A viszályban Erdogan náci módszerekkel vádolta Németországot és Hollandiát, de – lévén azok NATO-tagállamok –  velük nem fagyaszthatta be az együttműködést. Az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője szerint a török lépés vélhetően a török kampányrendezvényeket szintén elutasító Ausztria ellen irányul, amely nem tagja a szövetségnek, de partnerországként együttműködik a NATO-val. A tisztségviselő sajnálkozott a fejlemény miatt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két országnak gyorsan sikerül rendeznie ezt a kétoldalú ügyet.

Ausztria tavaly egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítására szólították az Európai Uniót, élesen bírálva az ankarai vezetésnek a 2016. júliusi puccskísérletre adott válaszlépéseit, amelyek nyomán a török hatóságok tízezreket börtönöztek be. A most áprilisi török népszavazási kampány nagygyűléseit Ausztria lemondta.

Az osztrák védelmi minisztérium szerdán megerősítette az együttműködési programok török lemondását. Egy szóvivő szerint a lépés nincs azonnali hatással a folyamatban lévő külföldi misszióikra, de hosszabb távon gondot okozhat például a koszovói misszióik előkészítésében, mivel ott török katonákkal közös kiképzési programot folytattak.

Törökország lépése potenciálisan a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/Reuters/APA

Friss hírek

Még mindig nincs rend Ceutában

Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke nyilvánosan bírálta a spanyol kormány passzivitását és eémondta, a helyzet a városban még mindig messze van a normálistól, nem lehet biztosan tudni, hogy hányan maradtak abból, a mintegy 80 ezer emberből, akik szabálytalanul léptek be Marokkóból július végén.

Read More »
www.higienia.net

Milyen egy erős takarítógép? (x)

Napjainkban a higiénia egyre inkább központi szerepet kap a mindennapi életben. Az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt helyeztek a tisztaságra, ami a személyes környezet mellett a munkahelyekre és közösségi terekre is igaz.

Read More »

Az autóhasználati lehetőségek új korszaka (x)

A gépjárművek finanszírozása régen döntően készpénzes vásárlást vagy hitelfelvételt jelentett. Az utóbbi évek gazdasági változásai azonban új megoldásokat hoztak. A cégek működésének és költségvetésének modernizálása egyre inkább a használat és nem a tulajdonlás irányába tereli a flottamenedzsmentet.

Read More »