Saját törvényeit sem tartja tiszteletben Erdogan

Nem olyan súlyosak, viszont nem helyénvalóak a Hollandia elleni büntetőintézkedések, amelyeket Törökország rendelt el előző éjszaka a két ország között elmérgesedő diplomáciai viszály újabb fejezeteként – jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő kedd délelőtt.

„Továbbra is meglehetősen különösnek találom, hogy Törökországban beszélnek szankciókról, miközben inkább nekünk lenne okunk mérgesnek lenni a hétvégén történtek miatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ebben a helyzetben hideg fejre, a nyugalom megőrzésére van szükség. Rutte rámutatott, a bejelentett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, bár – mint mondta – ez érthető, mivel Hollandia az egyik legnagyobb külföldi befektető Törökországban.

Ankara hétfőn úgy döntött, hogy nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Emellett felfüggesztették a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltották a holland diplomaták repülőútjait Törökországba.

A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok szombaton két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy részt vegyenek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kampányrendezvényein Hollandiában.

Ugyancsak kedden a belga hatóságok bejelentették, megtiltották a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) genti gyűlését, mert „nem tudták volna biztosítani a rendezvény biztonságát”. Az UETD erre válaszul ismét bejelentette a gyűlést, ezúttal április 9-re.

Jan Jambon belga belügyminiszter kedden leszögezte, hogy szükség esetén Belgium kész megakadályozni a hasonló török kampányrendezvényeket, azonban minden esetben egyedi elbírálásra van szükség – írta a Het Laatste Nieuws című helyi napilap.

Az előző napon Bart De Wever antwerpeni polgármester, a legnagyobb kormánypárt, a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség vezetője megtiltotta az ankarai kormány törvénycsomagját támogató, török nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) pénteki rendezvényét, amely a rendőrség értékelése szerint veszélyt jelentett volna a közrendre.

Sajtójelentések szerint a nagyjából 200 ezer fős belgiumi török közösség közel 70 százaléka Recep Tayyip Erdogan államfő támogatójának számít. Hasonló a helyzet Hollandiában és Ausztriában is. A franciaországi és a németországi törökök körében ennél valamivel alacsonyabb az ankarai kormány támogatottsága, a Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svájcban élő törökök között pedig többségben vannak az ellenzéki pártok hívei.

Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden kijelentette, hogy nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai vitát, és arra figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat.

Erdogan „állami terrorizmusnak” nevezte a holland fellépést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az a legjobb válasz az ellenségeknek, ha a  választók igennel szavaznak az elnöki rendszer bevezetéséről április végén tartandó törökországi népszavazáson.

A török elnök egy ankarai rendezvényen mondott beszédében Angela Merkel német kancellárt azzal vádolta meg, hogy ugyanúgy támadásokat intéz Törökország ellen, ahogy a holland rendőrség a hét végén vízágyúkkal és rendőrkutyákkal oszlatta fel a török tiltakozókat a rotterdami konzulátus előtt. Erdogan úgy fogalmazott, hogy Merkel nem különbözik Hollandiától, és arra biztatta a Németországban élő török származású bevándorlókat, hogy ne szavazzanak „a kormányra és a rasszistákra” a közelgő választásokon.

A szombati rotterdami rendezvényen a török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoltak volna a hollandiai török közösség tagjai előtt. Annak ellenére, hogy a török választási törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy „külföldön és külföldi képviseleten választási propaganda nem végezhető”. A népszavazást április 16-án tartják Törökországban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AFP

Friss hírek

www.oxfordcorner.hu

Miért éri meg nyelvkönyvekre költeni? (x)

Bár az emberek pénzügyi helyzete manapság kevés úgymond felesleges dolog megvételét teszi lehetővé, mi mégis azt tanácsoljuk, hogy Gárdonyi Géza gondolatai lebegjenek a szemünk előtt: a könyvekre költött pénz elsőre úgy tűnik, ablakon kidobott pénz, holott pont olyanok, mint a vetőmag.

Read More »