Elég egy szikra, és Macedónia lángba borul

A majdnem három éve tartó belpolitikai válságot megoldani hivatott előrehozott macedón parlamenti választás ahelyett, hogy megnyugvást hozott volna a nyugat-balkáni országban, rámutatott arra, hogy mekkora ellentétek feszülnek a társadalomban, és nemcsak a bal-, illetve a jobboldal között, hanem a többségi nemzet és a kisebbséghez tartozók között is.

Macedóniában december 11-én tartottak előrehozott voksolást, az új kormánynak pedig már fel kellett volna állni. Gjorge Ivanov jobboldali államfő először a legtöbb szavazatot szerzett Nikola Gruevszkit, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással, ám ő nem járt sikerrel.

Ezután az államfő kijelentette: annak adja a kormányalakítás jogát, aki előbb tudja bizonyítani, hogy megvan a kellő támogatottsága, azaz a 120 parlamenti képviselő közül legalább 61 támogatja. Zoran Zaev, a balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnöke 67 támogatói aláírást gyűjtött össze, miután maga mellé állított a négy albán kisebbségi párt közül hármat. Gjorge Ivanov azonban kijelentette: a kisebbségi pártok a támogatásért cserébe olyan követelésekkel álltak elő, amelyek veszélyeztetik Macedónia függetlenségét és egységét, így nem bízza meg kormányalakítással Zaevet.

  • Az albán képviselők hét követelést fogalmaztak meg
Ezek között szerepel, hogy az albán legyen a második hivatalos nyelv az ország egész területén, ne csak az albán többségű részeken, és az albán kisebbség tagjait ugyanolyan mértékben foglalkoztassák az állami intézményekben, mint a macedónokat.

Az ország himnuszának, zászlajának és címerének felülvizsgálatát is követelték, hogy azok jobban hangsúlyozzák az ország többnemzetiségű mivoltát, a nemzetiségek egyenjogúságát.

Az albán kisebbség a lakosság mintegy harmadát teszi ki. Az albán platformnak nevezett elképzelést a macedóniai albán kisebbségi pártok, valamint Edi Rama albán miniszterelnök és Hashim Thaci koszovói elnök dolgozta ki januárban Tiranában.

A követelések, valamint a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok együttműködésének hallatán múlt hétfőn tömeges tiltakozások kezdődtek több macedón városban is, amelyek azóta is tartanak. Az Egységes Macedóniáért nevű civil kezdeményezés – amely mögött a feltételezések szerint a jobboldal áll – állandó tüntetéseket jelentett be mindaddig, amíg vissza nem vonják a megegyezést.

Ugyan Macedóniának az utóbbi két évtizedben nem volt igazán békés időszaka, a mostani tiltakozások mértéke csak a 2001-es macedón-albán konfliktushoz hasonlítható, amikor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban a (szláv többséget képviselő) kormányerők és az albán kisebbség jogainak bővítését követelő felkelők között. Most elég egy szikra ahhoz, hogy az ország ismét lángba boruljon.

A nemzetközi közösség aggódva figyeli a fejleményeket

Az éleződő feszültségre a nemzetközi közösség, így az Európai Unió is felfigyelt. Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a múlt héten nyugat-balkáni körútja során Macedóniában tárgyalt a vezető politikai erőkkel, és az államfőt arra kérte, hogy bízza meg kormányalakítással a baloldalt, ám nem járt sikerrel.

A Nyugat mellett pedig a Kelet érdekei is megjelentek a belpolitikai csatározásokban. Nyílt titok, hogy Oroszország Nikola Gruevszkit, valamint Gjorje Ivanovot támogatja, Moszkva például a tavalyi, kormányellenes tüntetések idején is a jobboldal és az államfő mellett állt ki, a tiltakozásokat pedig az amerikaiak felbujtó tevékenységének nevezte. Moszkva érdeke tehát az, hogy a kormány továbbra is ebből a politikai körből kerüljön ki.

A belpolitikai válságot egy lehallgatási botrány váltotta ki, ám a valódi okok mára háttérbe szorultak, most már csupán a két oldal egymásra mutogatása érzékelhető.

A baloldal szándéka egyértelmű: szeretnék a több mint tíz évig az országot vezető Nikola Gruevszkit az ország vezetésén kívül látni. Zoran Zaev azt is bejelentette, amint kormányt alakít, kivizsgálja a lehallgatási ügyet, és letartóztatja a bűnösöket.

Három éve csak káosz és feszültség

A 2014-es választások után az SDSM választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ezt követően Gruevszki államcsínnyel gyanúsította meg Zaevet, aki válaszlépésként közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Amennyiben egy nyomozás után a vádak igaznak bizonyulnak, Gruevszki akár börtönbe is kerülhet.

A VMRO-DPMNE vezetője pedig azon kívül, hogy ragaszkodik hatalmához és a miniszterelnöki székhez – amelytől az uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra születetett megállapodás egyik pontjaként meg kellett válnia -, mindenképpen szeretné elkerülni, hogy rács mögé kerüljön. Ennek érdekében újbóli előrehozott választásokat követel, hogy bebizonyítsa támogatottságát.

Az újabb voksolást a jobboldal szerint májusban, az önkormányzati választásokkal egy időben lehetne megtartani. Egyelőre azonban az sem biztos, hogy időben megrendezik az önkormányzati voksolást, ugyanis a kiírás határideje március 6-án éjfélkor lejárt, a szkopjei parlamentnek viszont még nincs elnöke, így voltaképpen nincs senki, aki dönthetne a voksolás időpontjáról.

A szkopjei sajtóban találgatások jelentek meg a baloldal és az albán kisebbségi pártok úgynevezett B tervéről is, amely szerint nem várnak tovább arra, hogy a köztársasági elnök bárkit is felkérjen a kormányalakításra, hanem támogatottságuk tudatában megbízatás nélkül is kormányt alakítanak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Megvan a Brexit-megállapodás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről - jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön a Twitteren, mindössze néhány órával a blokk vezetőinek Brüsszelben tartandó csúcstalálkozója előtt.

Read More »

Karnyújtásnyira a Brexit-megállapodás

Közel a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, a felek képviselői a hozzáadottérték-adó kérdését leszámítva gyakorlatilag minden egyéb területen egyetértésre jutottak - közölték csütörtök reggel diplomáciai források.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás