Nagyon rossz befektetés a görög ingatlan

A lakó- és kereskedelmi ingatlanok átlagára 2008 óta 41,3 százalékkal csökkent Görögországban a jegybank kimutatása szerint.

Az elhúzódó recesszió, a magas munkanélküliségi ráta, az adóemelés, valamint az adópolitikával és a gazdasági kilátásokkal szembeni bizonytalanság, illetve nem utolsó sorban a 2015 nyarán bevezetett tőkekorlátozások drámai mértékben csökkentették a görögországi ingatlanok iránti keresletet – olvasható a Kerdos (Profit) pénzügyi napilap jegybanki statisztikára támaszkodó vasárnapi cikkében.

Tavaly az ingatlanárak 2,2 százalékkal, 2015-ben 5,1 százalékkal, 2014-ben pedig 7,5 százalékkal csökkentek Görögországban. A befektetői érdeklődés felkeltéséhez a görög ingatlanpiacon a mentőcsomag következő részletének folyósításáról folyó tárgyalások sikeres lezárására és stabil adórendszerre van szükség a cikk szerint.

Görögország nem kaphat adósságcsökkentést

Görögország nem részesülhet olyan adósságcsökkentésben, amelyben a hitelezők leírják követeléseik egy részét és veszteséget könyvelnek el – idézi a Reuters hírügynökség Jens Spahn német pénzügyi államtitkár Deutschlandfunk csatornának adott interjúját.

„Nagyon, de nagyon valószínű, hogy olyan megállapodásra jutunk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami nem tartalmaz adósságcsökkentést” – jelentette ki az interjúban az államtitkár. Véleménye szerint Görögország problémája nem az eladósodottság mértékében, hanem a növekedés hiányában rejlik. Az adósság elengedését pedig nagyon rossz néven vennék más olyan euróövezeti országok, amelyek már átestek a megkövetelt reformokon.

Az IMF szükségesnek tartja a görög adósság csökkentését, ezt azonban mereven ellenzi Németország, a görög mentőcsomagot kezelő Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) legnagyobb finanszírozója. Jens Spahn szerint Németország a strukturális átalakításban szerzett tapasztalatai miatt szorgalmazza az IMF részvételét a görög mentőcsomag finanszírozásában.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Xinhua/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »