Megtöltik Kubát beruházásokkal a kínaiak

Buszok és teherautók szállításával, egy akár 500 millió dollárt érő golfparadicsom kiépítésével Kína egyre inkább megveti lábát Kubában, segítve a kommunista irányítású testvérállamot abban, hogy Havanna átvészelje a válságot, amely az eddigi szövetséges, Venezuela nehézségei miatt keletkezett.

A Kínából származó import értéke 2015-ben rekordnagyságot, 1,9 milliárd dollárt ért el, ami hatvan százalékkal volt magasabb az előző évtized éves átlagánál, s 2016-ban is 1,8 milliárd dollárt könyveltek el, miközben az olaj és a készpénz áramlása lelassult Venezuelából, a dél-amerikai országban dúló gazdasági és politikai viharok miatt.

Kína növekvő gazdasági jelenléte helyzeti előnyt jelent a kínai vállalatok számára az amerikai versenytársakkal szemben Kuba kinyíló piacán.

A kínai-amerikai kapcsolatok romlása szintén arra késztetné Pekinget, hogy mélyebbre ássa be magát a karibi szigetországban – mondják elemzők. Amennyiben a Trump-kormányzat növelné nyomását Kínára, Kína úgy dönthet, hogy kettőzött erővel szélesíti gazdasági lábnyomát az Egyesült Államok szomszédságában – közölte Ted Piccone, a Brookings Institution elemzője.

Kína, a világ második számú gazdasága kedvező hitelfeltételek mellett ad el Kubának árukat. Kína Kuba legnagyobb hitelezője és az adósságot rendszeresen átütemezik – a hitelek nagysága és a hitelezés feltételei államtitoknak számítanak.

Miközben Kuba nem publikál beruházási adatokat, az állami sajtó tele van kínai infrastrukturális, telekommunikációs, turisztikai és elektronikai projektekről szóló hírekkel. A Yutong buszok, a Sinotruk teherautók, az YTO traktorok, a Geely autók, a Haier háztartási eszközök és más kínai áruk feltűnőek Kubában, ahol az amerikai ipar leglátványosabb termékét még mindig az ötvenes évek autói jelentik.

A pekingi külügyminisztérium Kínát és Kubát „jó elvtársakként, testvérekként és partnerekként” jellemezte, kapcsolataikat nem befolyásolja harmadik fél – mondta Keng Suang, a minisztérium szóvivője, amikor arról kérdezték, hogy vajon az amerikai politika akaratlanul is bátorítja-e Kínát kubai jelenlétének erősítésére.

Az elmúlt két évtizedben Kína komoly tényezővé vált Latin-Amerikában és a karibi térségben, az Egyesült Államok után a második legfontosabb ország a beruházásokat és a diplomáciai befolyást tekintve. Ám az ázsiai óriás Kubában vonakodott befektetni a rossz üzleti környezet miatt, s attól való félelmében, hogy lehetőségektől esik el az Egyesült Államokban – mondják ázsiai diplomaták Havannában.

Ez kezdett megváltozni, miután Obama két évvel ezelőtt hozzálátott a kapcsolatok normalizálásához, Kuba pedig megédesítette a beruházási szabályokat, érdeklődést váltva ki az amerikai üzleti életben és a versenytársak körében.

Az események Kínát kedvező helyzetben érték, mivel a helyi kormányzat előnyben részesítette az üzletelést a még állami vállalatok esetében is bőséges hitelt nyújtó régi barátokkal. Cserében Kuba megosztotta kapcsolati tőkéjét és térségismeretét Kínával, kínaiak százai tanulhattak spanyolul Kubában.

Kubában nemrég megnyílt a kínai Haier céggel közös első számítógép-összeszerelő üzem, amelynek évi kapacitása 120 ezer laptop és tablet. Az érdekesebb projektek közé tartozik a konténerkikötő megépítése a keleti Santiago de Cubában 120 millió dolláros kínai fejlesztési kölcsön segítségével, valamint golfpálya-üdülőhely létesítése Havannától keletre 460 millió dollár értékben.

Forrás: MTI/Reuters