Trump elnöki tanácsadója átpolitizálhatja a nemzetbiztonságot érintő döntéshozatalt

Steve Bannon elnöki tanácsadónak Donald Trump amerikai államfőre gyakorolt befolyásáról nemcsak az tanúskodik, hogy kormányzásának első tíz napjában szinte mindenhova elkísérte az elnököt, hanem az is, hogy források szerint a beutazást korlátozó intézkedésekbe is precedens nélküli beleszólása volt. A nemzetbiztonsági tanácsba emelésével pedig lényegében az elnök jobbkezévé vált a korábbi kampányfőnök.

A dpa német hírügynökség meglátása szerint a külpolitika terén a Trump-kormány három csoportra osztható.

1) A hagyományos amerikai külpolitika hívei közé James Mattis védelmi miniszter tartozik, aki támogatja a NATO-nak a világban játszott szerepét és ellenez mindenfajta békülést Oroszországgal. Ehhez a csoporthoz tartozik látszólag Rex Tillerson külügyminiszter is.
2) A második csoportot a keményvonalasok alkotják, élükön Michael Flynnel, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, aki szerint az Egyesült Államok háborúban áll a terrorizmussal.
3) A harmadik csoport pedig az America First (Amerika Mindenekelőtt) politikáját előnyben részesítők, Donald Trumppal az élen – írta a dpa.

Az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta Donald Trump elnök jelöltjét, Rex Tillersont a külügyminiszteri tisztség betöltésére. A szenátus a jelöltet elutasító demokraták erőfeszítései ellenére is megszavazta Rex Tillerson külügyminiszteri kinevezését. A voksolás 56:43 arányú támogatást biztosított az amerikai diplomácia leendő vezetőjének, s az első hírekkel ellentétben nem egy, hanem négy demokrata párti szenátor is mellé állt.

A 65 éves Tillerson korábban az ExxonMobil elnök-vezérigazgatójaként dolgozott és szoros üzleti kapcsolatot tartott fenn – mások mellett – Oroszországgal, az orosz állami olajvállalattal is, emellett jónak mondják személyes viszonyát az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.

A német hírügynökség szerint az elnök szempontjából az amerikai külpolitika csak az amerikai érdekek érvényesítéséről kell hogy szóljon. Trump szemléletében a diplomácia nem más, mint az Egyesült Államoknak legkedvezőbb kimenetelt biztosító „alkukötés”. A dpa hozzátette: Trump látszólag nem érdekelt a szabad világ vezetője szerepének a betöltésében, még kevésbé a liberális világrend védelmezésében.

Thomas Wright, a Brookings Intézet munkatársa szerint az amerikai elnöknek nincsen nagy támogatói bázisa a kormányban ahhoz, hogy világszemléletét gyakorlatba is ültesse. Bannon azonban osztja Trump világszemléletét.

Az amerikai elnök vélhetően hatalmas bizalmat fektetett a – bírálói szerint antiszemita és szélsőséges nézeteket valló – Bannonbe, akinek karrierje rohamos léptekben ívelt felfelé Trump mellett. A jobboldali Breitbart hírportál volt vezetője tavaly augusztusban lett Trump kampányfőnöke, a novemberi elnökválasztási győzelem után pedig fehér házi stratégiai főtanácsadójává avanzsálta. A Reuters brit hírügynökség megjegyezte, hogy a tanácsadói tisztséghez – ellenben tárcavezetői kinevezéssekkel – nem kell szenátusi jóváhagyás.

A brit hírügynökség rámutatott, hogy a Trump beiktatását követő első tíz nap során Bannon szinte mindig az elnök mellett volt, egyebek közt elkísérte Trumpot a CIA főhadiszállására, és jelen volt az Ovális Irodában Theresa May brit kormányfő látogatásakor vagy a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés során. A Reuters szerint Bannon jelentős hatalomra tett szert a Trump-elnökség első tíz napja alatt.

Erre utalhat az is – véli az dpa és a Reuters -, hogy a nemzetbiztonsági hivatal magas rangú tisztviselői szerint Bannon és Stephen Miller, Trump második tanácsadója felügyelte a hét muzulmán többségű ország állampolgáraira vonatkozó beutazási tilalomról szóló elnöki rendelet vázlatának készítését, és a két tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy a zöldkártyával (állandó tartózkodási és munkavállalási engedéllyel) rendelkezőkre is vonatkozzon az intézkedés.

A nemzetbiztonsági tisztviselők azt állítják: Bannon és Miller voltak a vezéralakjai a rendelet előkészítésének, és a szakértőket is szinte azonnal felülbírálta a Fehér Ház, ami alatt azt kell érteni, hogy a két elnöki tanácsadó.

Tisztviselők a Reutersnek hozzátették: a bevándorlási politika megváltoztatásáról a Fehér Ház csak alig vagy egyáltalán nem konzultált az illetékes határvédelmi ügynökségekkel. Ennek volt az a következménye, hogy a rendelet hatályba lépése után az illetékes hatóságok nem tudták, miképpen hajtsák végre az elnök utasítását.

Bár egy kormányzati tisztviselő szerint a rendeletet jóváhagyták a nemzetbiztonsági hivatal és a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának a kulcsemberei, és több bevándorlásügyi illetékes is részt vett a rendelet előkészítésében, tisztviselők egyetértenek: elejétől fogva Bannon volt a hajtóerő az intézkedés mögött.

Hírszerzési és nemzetbiztonsági tisztviselők komoly aggodalmukat fejezték ki Bannonnek a nemzetbiztonsági tanács állandó tagjává történt kievezése miatt, miközben a nemzeti hírszerzés igazgatóját (DNI) és a vezérkari főnök egyesített bizottságának elnökét kiemelték a testületből. A döntés bírálói szerint Bannon szerepe a tanácsban átpolitizálhatja a nemzetbiztonságot érintő döntéshozatalt.

John McCain republikánus szenátor is aggodalommal fogadta, hogy fennáll az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájának az idegrendszerének tekintett nemzetbiztonsági tanács döntései politizálásának a lehetősége. Egy nemzetbiztonsági tisztviselő szerint Bannon ráadásul ellenőrzése alá vonta a Fehér Ház és a nemzetbiztonsági tanács összes írott közleményét, amelyeket saját belátása szerint dob vissza átírásra.

Más források azt sugallják, hogy van aki megpróbálja ellensúlyozni Bannon és Miller befolyását a Fehér Házban. Reince Priebus kabinetfőnök mérsékelt republikánusokkal töltött fel kulcspozíciókat a Fehér Házban, de frusztrálja a két másik tanácsadó mérhetetlen befolyása. A források hozzátették: Bannon és Miller elnyomják Priebus és más mérsékeltebb tanácsadók hangját.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/dpa/Reuters/Kitekintő

Friss hírek