A TPP megmaradt tagjai meg akarják menteni az egyezményt

Ausztrália és Új-Zéland remélik, hogy sikerül megmenteni a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt (TPP) Kína és más ázsiai országok bevonásával, miután Donald Trump – ígéretéhez híven – hétfőn aláírta azt az elnöki rendeletet, miszerint az USA kivonul a megállapodásból.

A TPP – melyet az Egyesült Államok ugyan aláírt, ám nem ratifikált – fontos alappillére lehetett volna az amerikai-ázsiai kapcsolatok megerősítésének. Abe Sindzó japán miniszterelnök például a gazdasági reform motorjaként hivatkozott az egyezségre, amely ellensúlyozhatná a növekvő kínai gazdasági jelenlétet. Abe ezért még az utolsó pillanatban is győzködte Trumpot az egyezmény fontosságáról, de mint mára kiderült, sikertelenül.

Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök azt mondta: hétfő éjszaka megbeszélést folytatott Abe-val, Bill English új-zélandi miniszterelnökkel, valamint Lee Hsien Loong szingapúri kormányfővel annak lehetőségéről, hogy miként lehetne folytatni (vagy egyáltalán lehetne-e folytatni) a TPP nyélbeütését az Egyesült Államok nélkül.

A tervezett szabályozás szerint a TPP-megállapodás életbe lépésének az a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás utánig legalább az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát adó országok emeljék be azt hazai jogrendjükbe. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nélkül eredeti formájában már nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet, ugyanis a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai gazdaság állítja elő.

Kapcsolódó cikkeink:

„Az USA kivonulása a TPP-ből nagy veszteség, ehhez kétség sem fér” – nyilatkozta az ausztrál miniszterelnök kedden. „Ám semmiképpen nem akarjuk veszni hagyni az ügyet. Nagy esélyt látok arra, hogy Kína meggyőzhető a csatlakozást illetően” – tette hozzá.

Korábban közölt elemzői vélemények szerint, ha nem lép életbe a megállapodás, várhatóan felértékelődik Kína szerepe a csendes-óceáni térség kereskedelmének alakításában. Barack Obama exelnök pontosan ezért eredetileg direkt Kína nélkül képzelte el a megállapodást annak érdekében, hogy az Egyesült Államok tudja betölteni az ázsiai térségben a gazdasági vezető szerepét.

Forrás: Reuters / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »