_

Fillon szerint nemcsak a menekültpolitika szorul reformra

Franciaország nem fogad be az eddiginél több menekültet, ha Francois Fillon győz az elnökválasztáson tavasszal – mondta a konzervatív jelölt külpolitikai és Európa-politikai megbízottja egy szombati német lapinterjúban.

Bruno Le Maire a Bild című lapban közölt interjúban kijelentette, hogy Francois Fillon államfőként semmiképpen nem járulna hozzá az eddigi nagyságrendet meghaladó létszámú menekült befogadásához, mert Franciaország politikailag és gazdaságilag jelenleg nem képes erre.

Fillon a kampánynyitó nagygyűlésén, mintegy 2 ezres hallgatóság előtt tartott beszédében a dél-franciaországi Nizzában azt mondta, hogy Franciaországba évente mintegy 215 ezer bevándorló érkezik legális úton, számukat 100 ezerre csökkentené.Mindenekelőtt a gazdasági bevándorlók jelenleg évi 20 ezres számát csökkentené, amelyhez kanadai mintára az ország gazdasági szükségleteinek megfelelően ágazatonként határoznák meg a képviselők a kvótákat.

A Fillon győzelme esetén a külügyminiszteri poszt elnyerésére esélyesnek tartott politikus hangsúlyozta, hogy döntő fontosságú a francia-német együttműködés. Ez az előző két francia államfő idején “másként” volt, de most már “egy másodpercet sem szabad elvesztegetnünk, ha együtt meg akarjuk menteni az Európai Uniót”.

Az EU minden eddiginél nagyobb veszélyben van, fenyegeti az iszlamista terrorizmus, a populizmus és “saját tehetetlensége”. Nem csak Szíria ügyében “tűnt el a nemzetközi porondról”, és ha továbbra is egy helyben toporog és vég nélküli vitákat folytat, akkor “felőrlődik az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között” – mondta Bruno Le Maire.

Fillon belpolitikai programjáról szólva Le Maire kiemelte, hogy hazájának négy nagy reformra van szüksége: meg kell alkotni az új nyugdíjrendszert, csökkenteni kell az államháztartási hiányt és az államadósságot, vissza kell szorítani az állami bürokráciát és erősíteni kell a munkaerőpiac rugalmasságát.

Francois Fillon továbbra is az elnökválasztás nagy esélyesének számít, bár amióta megnyerte tavaly novemberben a jobboldali előválasztást, majdnem tíz százalékot veszített az első fordulóra jelzett támogatottságából. Egy korábban nyilvánosságra hozott felmérés szerint Marine Le Pen átvette tőle a vezetést az első fordulóban, de a második fordulóban a jobboldali jelölt továbbra is a szavazatok 64 százalékára számíthat a Nemzeti Front 36 százalékos támogatottságot élvező jelöltjével szemben.

Arra a kérdésre, hogy miért sikerülnének éppen most ezek a régóta esedékes, ám rendre elbukó szerkezeti átalakítások, Bruno Le Maire azt mondta, hogy már nincs tovább, “Franciaország háttal a falnak áll”, és a reformok nélkül soha nem szerzi vissza politikai, katonai és gazdasági erejét. A legtöbb francia azonban készen áll a változásra, és ugyan biztosan lenne ellenállás, de Francois Fillon államfőként kitartana “világos irányvonala mellett”.

A hétvégi német sajtóban egy másik francia elnökjelölt, a függetlenként induló, baloldali Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter is megszólalt, aki a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban az előzetesen ismertetett részletek szerint jelezte, hogy szintén új menekültpolitika bevezetésére készül.

Mint mondta, egy új stratégiára, “egyszerre emberséges és hatékony” menekültpolitikára van szükség, amely az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokban létrehozandó befogadóközpontokra épül. Ezekben kellene elbírálni a menedékjogi kérelmeket, így már csak a menekültként elismert emberek léphetnének be az EU-ba.

Emmanuel Macron élesen bírálta az EU-Törökország menekültügyi megállapodást, amely szavai szerint “nagyon rossz alku, mint az összes szerződés, amelyet egyedül, másokra tekintet nélkül és elsietve kötöttek meg”. A menekültek 2015-ös németországi befogadásáról szólva kiemelte, hogy ugyan támogatja Angela Merkel kancellár “erkölcsi döntéseit”, de helytelennek tartja “a többi uniós tagországgal való egyeztetés teljes hiányát”.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás