Macron összehozhatja a bal- és jobboldalt Franciaországban

Hivatalosan is bejelentette szerdán Emmanuel Macron, a posztjáról politikai ambíciói miatt augusztusban lemondott francia gazdasági miniszter, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson.

„Jelölt vagyok az elnökjelöltségre. A remény jegyében” – mondta Bobignyban, Párizs egyik északi elővárosában tartott sajtótájékoztatóján.

Francois Hollande államfő korábbi bizalmasa és gazdasági tanácsadója márciusban önálló politikai mozgalmat alapított En marche (Indulás!) elnevezéssel, amelynek célja felülemelkedni a bal- és jobboldali megosztottságon.

A 38 éves szociálliberális politikus a politikai „status quo meghaladására” szólított fel azért, hogy „képesek legyünk választ adni a XXI. század kihívásaira”. Macron szerint a jelenlegi „francia politikai rendszer megrekedt”, a „politikai berendezkedés és a politikusok gondolkodása” miatt nem képes az ország előrelépni.

„Belülről láttam a politikai rendszerünk kiüresedését. Felmértem, hogy mibe kerül elutasítani a klánokra épülő rendszer elavult szabályait, amely hazánk átalakulásának legfőbb akadálya” – mondta a politikussá avanzsált gazdasági szakember, aki „mély demokratikus forradalomra” szólította fel a franciákat „a múlt század receptjeinek” követése helyett.

Legfőbb célkitűzésének annak a két társadalmi csoportnak a kibékítését nevezte meg, amely a globalizációt és a nagy társadalmi átalakításokat lehetőségként éli meg, illetve amelyik fél mindettől és elutasítja a globalizációt. Macron a gazdaságban rejlő „energiák felszabadítását” és ezzel párhuzamosan a „szegények megvédését” ígérte.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Egy múlt héten nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák 49 százaléka jó véleménnyel van Macronról, ami arra utal, hogy a bal- és jobboldal közötti megosztottságot meghaladó, pártok feletti elképzeléseivel egyre többeket hódított meg az elmúlt hónapokban, elsősorban az üzleti körökben és a fiatalok táborában.

Macron jelöltsége még kiszámíthatatlanabbá teszi a baloldal helyzetét alig fél évvel az elnökválasztás előtt, a tíz százalék alatti népszerűségi mutatóval rendelkező Francois Hollande ugyanis csak decemberben mondja meg, hogy jelölteti-e magát újra. Jelöltsége nem automatikus, neki is részt kell vennie januárban a baloldal elnökjelölt-állító választásán, amennyiben viszont Francois Hollande nem indul, miniszterelnöke, Manuel Valls feltehetően megméretteti magát az előválasztáson.

A kormányfő és Emmanuel Macron ugyanazt a szociálliberális politikát képviseli, s a baloldalon belül nagy riválisoknak számítanak.

Franciaországban 2017. április 23-án rendezik az elnökválasztás első, május 7-én pedig a második fordulóját.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »