Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A finn kormány hatékonyabbá szeretné tenni a munkaerőpiacról kiesettek újbóli munkába állását és ehhez segítségül hívja az alapjövedelmet – a kezdeményezés egyelőre csak 2000 embert érint, de a tapasztalatok a jövőre nézve igen hasznosak lehetnek.
A társadalmi kísérletnek is nevezhető kezdeményezés megértéséhez picit bele kell pillantani a finn munkanélküli segélyezés rendszerébe. A finn kormány számára a problémát az okozza, hogy a munkanélküliek akár a korábbi jövedelmük 73%-át is megkaphatják segélyként öt éven keresztül, ráadásul a munkanélküliek között sok a képzett, korábban magas bérért dolgozó személy, így a kormányzatnak tartósan magas kiadásokkal kell kalkulálnia.
A munkaerőpiacról kiesett, de munkát vállalni szándékozó embereknek viszont azzal kell számolniuk, hogy amíg segélyt kapnak, semmilyen munkát nem vállalhatnak, részmunkaidőben sem mehetnek el dolgozni, így egy képzett munkanélkülinek a jelenlegi rendszerben sokszor logikusabb otthon maradnia akár 5 évig is, mint elvállalnia egy esetleg kevésbé jól fizető új munkát.
Ezen a helyzeten szeretne most változtatni a finn kormány, az egyik lehetséges megoldásként pedig az alapjövedelmet jelölték meg. Jövő év elején 2.000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek biztosítanák az alapjövedelmet első körben két éven keresztül, miközben a munkanélküli segéllyel járó kötöttségeket számukra eltörölnék.
- Alapjövedelem
Ettől a ponttól azonban a kezdeményezés egy érdekes társadalmi kísérletté válik, hiszen az alapjövedelemmel rendelkezők gyakorlatilag szabad kezet kapnak. Az egyik végletként a kapott pénzt otthon ülve, munkát nem vállalva vodkára is elkölthetik – melynek a társadalomra és a gazdaságra vetített hatása a nullához közelít, ugyanakkor az alapjövedelem megtartása mellett munkát is vállalhatnak, akár rész- akár teljes munkaidőben, továbbtanulhatnak vagy saját vállalkozást is indíthatnak, jó esetben mások számára is munkalehetőséget kínálva ezzel.
Az „ingyenpénz” szimpla elköltésének vagy hasznosításának lehetőségei és megoldásai valódi tapasztalattal szolgálnak majd mindazon országok számára, ahol már felmerült – például Svájc – vagy ahol a jövőben felmerülhet az alapjövedelem bevezetésének kérdése.
Ha nem csak az állami szerepvállalás oldaláról vizsgájuk a kérdést, az alapjövedelem válasz lehet például a vállalatok munkaerő-keresleti problémáira. Jelenleg ugyanis egyre több vállalat csak nagyon óvatosan meri bővíteni létszámát, félve attól, hogy egy esetleges leépítést nem tudna elég gyorsan vagy elég költséghatékonyan véghezvinni. Ha viszont lenne alapjövedelem, a munkaerőpiac is rugalmasabbá válna.
Egyelőre persze erősen korlátozott azon országok köre, ahol az állami költségvetést igencsak megterhelő alapjövedelem széleskörű bevezetése egyáltalán felmerülhet, az USA-ban például ha mindenki csak évi 10.000 dollárt kapna, az a jelenlegi szinthez képest a nyolcszorosára emelné a szociális juttatások mértékét.
Finnországban sem véletlenül döntöttek úgy, hogy a kísérletet nem a teljes társadalmat célozva végzik el, hanem egy jelenleg munkát nem végző csoporttal kezdenek – a társadalmi tapasztalatok és eredmények így is rendkívül érdekesek lesznek.
Forrás: CNBC / Kitekintő
