Obama aláírása nélkül is maradnak a szankciók Irán ellen

Barack Obama amerikai elnök nem írta alá a szerda éjféli határidőig az Irán elleni szankciókról szóló jogszabály meghosszabbítását, de az alkotmány értelmében az így is törvényerejűvé vált, mert még tart a kongresszus ülésszaka – jelentette be Josh Earnest, a washingtoni Fehér Ház szóvivője. A nagyhatalmak és Irán tavaly megkötött és idén januárban hatályba lépett nukleáris megállapodásában az is szerepel, hogy feloldják ezeket a büntetőintézkedéseket.

A washingtoni képviselőház november közepén, a szenátus pedig december elején szavazta meg a törvény meghosszabbítását. Az iráni külügyminisztérium a szenátusi szavazás után azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy panaszt tesz annál a nemzetközi bizottságnál, amely a nukleáris megállapodás betartását felügyeli. Az elnöki aláírás határidejének közeledtével pedig Haszan Róháni iráni elnök azt mondta: megtorolják, ha Obama áldását adja a törvény meghosszabbítására, mert Teherán szerint az sérti az atomalkut.

A Fehér Ház nem ért egyet azzal, hogy a szóban forgó törvény sérti a nukleáris megállapodást, és közölte, hogy az amerikai elnök várhatóan alá fogja írni, bár húzódozva, mert már szükségtelennek tartja a törvényt. Közvetlenül a határidő lejárta előtt, most kedden Róháni – valószínűleg nyomásgyakorlásként – nukleáris hajtóművek kifejlesztésére utasította országa tudósait.

Obamának mint elnöknek az alkotmány értelmében a következő lehetőségei vannak: vagy jóváhagy egy törvényt a megszavazásától számított 10 napon belül, vagy megvétózza, vagy nem csinál vele semmit a 10 napon belül, de ha a kongresszus ülésszaka még tart, akkor ez utóbbi esetben a törvény automatikusan hatályba lép.

Az Irán elleni szankciókról 1996-ban megalkotott amerikai törvény tízévente jár le. Az elnöknek szerda éjfélig kellett volna aláírnia vagy megvétóznia az újabb hosszabbítást, de ő a harmadik lehetőséget választotta. Bár a kongresszusi tagok már hazautaztak az ünnepekre, a törvényhozás hivatalosan még nem zárta be ülésszakát.

Obama az alá nem írással azt akarta demonstrálni – és ezzel egy gesztust tett Iránnak -, hogy nem ért egyet a törvényhozással – írta az AP hírügynökség. A Fehér Ház többször hangoztatta a kongresszusnak, hogy a törvény meghosszabbítására már nincs szükség, mert a kormánynak vannak más eszközei Irán megbüntetésére, ha megszegné a nukleáris megállapodást, viszont ha meghosszabbítják, azt Teherán a megállapodás megsértésének veszi, ami rontja a bizalmat az Egyesült Államok és Irán között. Ezzel párhuzamosan Teheránnak azt bizonygatta az amerikai kormány, hogy a törvénynek nincs jelentősége, ha Irán betartja az atomalkut.

Több amerikai kongresszusi tag azzal érvelt a törvény meghosszabbítása mellett, hogy nem is a nukleáris tevékenység terén, hanem más térségbeli bajkeverő magatartása miatt kell vele Iránra nyomást gyakorolni.

Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás jövőjére árnyékot vet, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem ért vele egyet, és többször hangoztatta, hogy újra akarja tárgyalni. A megállapodást szintén ellenző Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig azt mondta: megpróbálja elérni Trumpnál, hogy bontsa fel a szerződést.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »