Nukleáris hajtóműveket fejlesztene Irán

Nukleáris hajtóművek kifejlesztését rendelte el kedden Haszan Róháni iráni elnök válaszul arra, hogy Teherán szerint az Egyesült Államok megsértette a januárban hatályba lépett atomalkut – jelentette az IRNA iráni állami hírügynökség.

Az IRNA közlése szerint Róháni atommeghajtású tengeri járművekhez szükséges rendszerek kifejlesztésének megkezdésére utasította az ország tudósait. Az iráni államfő nem részletezte, hogy a hajtóműveket hajókhoz vagy esetleg tengeralattjárókhoz szánják.

Irán legutóbb 2012-ben jelentette be, hogy atommeghajtású tengeralattjárót tervez építeni, megfigyelők a bejelentést úgy értékelték, hogy Teherán nyomást akart gyakorolni a vele atomprogramjáról tárgyaló hatalmakra, amelyek már négy éve is megpróbáltak megállapodást elérni az Iráni Iszlám Köztársasággal.

Nyugati szakértők 2012-ben kételkedtek abban, hogy Irán képes lett volna atommeghajtású tengeralattjárót építeni. Aggályaik inkább abból fakadtak, hogy a nukleáris hajtóművek főleg magasan dúsított uránt használnak üzemanyagként, a tengeralattjáró-fejlesztést pedig Teherán ürügyként használhatta volna fel az urándúsításhoz. Atomfegyverek robbanófejeihez is magasan dúsított uránt vagy plutóniumot használnak.

Irán még december elején közölte, hogy álláspontja szerint Washington megsértette a Teherán és az úgynevezett hatok (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország) között tavaly nyáron tető alá hozott megállapodást az iráni atomprogramról. Az egyezmény egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, jelentősen mérsékelje urándúsító centrifugáinak számát, továbbá úgy alakítsa át az araki nehézvizes reaktorát, hogy ott ne lehessen atomfegyver gyártására is alkalmas plutóniumot előállítani. A nyugati államok cserébe feloldottak több gazdasági büntetőintézkedést a perzsa állammal szemben.

Teherán szerint az Egyesült Államok azzal szegte meg az atomalkuban vállalt kötelezettségeit, hogy az amerikai törvényhozás megszavazta az energetikai és a védelmi iparra, valamint a bankszektorra vonatkozó Irán-ellenes szankciókról szóló törvény 10 évvel történő meghosszabbítását. A büntetőintézkedések célja, hogy megakadályozzák Iránt atomfegyver kifejlesztésében.

Amerikai tisztségviselők azonban azt állították: a törvény hatályának meghosszabbítása nem sérti a nukleáris megállapodást, a jogszabály lehetőséget biztosít Washingtonnak arra, hogy újra bevezesse a szankciókat, amennyiben Irán megsértené az atomalkut. Washington a törvény körüli vitával kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy feloldotta az összes olyan szankciót, amelyeket az atomprogram értelmében fel kellett oldania.

Forrás: MTI