Megalapozatlan volt Nagy-Britannia líbiai katonai beavatkozása

A brit kormánynak nem voltak kiérlelt stratégiai elképzelései a líbiai katonai beavatkozás várható következményeiről – állapította meg szerdán ismertetett, éles bírálatokat tartalmazó jelentésében a brit parlament alsóházának külügyi bizottsága.

A testület szerint a 2011-ben, Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével végrehajtott katonai intervenció előtt a David Cameron akkori miniszterelnök vezette brit kormány nem mérte fel annak lehetőségét, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után várható hatalmi űrbe szélsőséges militáns csoportok próbálhatnak benyomulni.

A külügyi bizottság jelentése szerint nincs nyoma annak sem, hogy Cameron kormánya megfelelően elemezte volna a Kadhafi-rezsim ellen kitört felkelés természetét. A brit stratégia ezért “hibás feltételezésekre és a hozzáférhető adatok hiányos értelmezésére épült” – olvasható az 53 oldalas jelentésben.

A bizottság szerint például nincs bizonyíték arra, hogy Kadhafi elrendelte volna a felkelők kezére került nagyváros, Bengázi civil lakosságának lemészárlását, ahogy az a beavatkozás indokai között szerepelt. A líbiai kormányerők már 2011 elején is foglaltak vissza városokat a felkelőktől, anélkül, hogy a civil lakosság ellen felléptek volna – áll a parlamenti jelentésben.

Az alsóházi testület megállapítása szerint a Kadhafi-rezsim négy évtizede alatt “rettenetes” volt az emberi jogok helyzete Líbiában, de ez nem jelentette azt, hogy a líbiai kormány valamikor is nagyszabású katonai akciót indított volna a civil lakosság ellen.

A jelentés megfogalmazása szerint a brit kormány “készpénznek vette” Kadhafi retorikájának egyes “kiválogatott elemeit”, és ebből következtetett arra, hogy a líbiai kormányerők a civilek lemészárlására készültek Bengáziban, jóllehet ezt nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani. London nem vette ugyanakkor észre a szélsőségesen militáns iszlamista erők jelenlétét a felkelők soraiban – áll a külügyi bizottság elemzésében.

A jelentés szerint 2011 nyarára az eredetileg a civil lakosság védelmével indokolt és korlátozottnak szánt intervenció rendszerváltoztatást célzó akcióvá vált, de nem volt stratégia a Kadhafi utáni időszak alakítására.

Ez politikai és gazdasági összeomlást, humanitárius és migrációs válságot, emberi jogi visszaéléseket eredményezett Líbiában, és hozzájárult az Iszlám Állam nevű terrorszervezet észak-afrikai terjeszkedéséhez is.

A külügyi bizottság megállapítása szerint a koherens líbiai stratégia kidolgozásának elmaradásáért David Cameron akkori brit miniszterelnököt terheli a végső felelősség.

Néhány héten belül ez a második olyan vizsgálati jelentés, amely súlyosan elmarasztalja a brit kormányt a katonai intervenciók hibás stratégiája miatt. Júliusban egy független bizottság, amely a 2003-as iraki beavatkozás körülményeit vizsgálta, megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és 2003-ban Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A jelentés szerint a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás