„Nagyvonalú” megállapodásra számíthatnak az Angliában dolgozó külföldiek

Nagy-Britannia Brexit-ügyi minisztere szerint „nagyvonalú” megállapodás várható London és Brüsszel között a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogainak csorbíthatatlanságáról, de azt nem zárta ki, hogy a jövőben, „egy bizonyos időpont után” az újonnan érkezőkre már nem vonatkoznának ugyanezek a jogok.

David Davis, aki a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjút, elvetette annak lehetőségét, hogy a Nagy-Britanniába települt hárommillió külföldi uniós polgárnak távoznia kellene a brit EU-tagság megszűnése után.

„Nagyvonalú megállapodás lesz a már itt tartózkodó EU-migránsok ügyében, és nagyvonalú megállapodást kötünk az EU-ban élő britek ügyében is” – fogalmazott a veterán konzervatív párti politikus, akit Theresa May miniszterelnök állított a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására újonnan létrehozott minisztérium élére.
A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja is az, hogy viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve ez uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
Arra a kérdésre azonban, hogy mi történik, ha még Nagy-Britannia kilépése előtt esetleg meredeken növekedne a külföldi EU-tagállamokból érkező letelepülők száma, Davis kijelentette, hogy ha ez bekövetkezik, „azzal foglalkozni kell”. A Brexit-ügyi miniszter szerint számos lehetőség van, ezek közé tartozhat például, hogy a korlátlan idejű letelepülés joga csak azokat illetné meg, akik egy bizonyos meghatározott időpont előtt érkeznek Nagy-Britanniába, az utána érkezőkre már nem.
Davis hangsúlyozta, hogy ezeket a döntéseket „nem találgatásokra, hanem a realitásokra alapozva” kell majd meghozni. Továbbá kijelentette azt is: bízik abban, hogy Nagy-Britannia megtarthatja hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, úgy, hogy közben szabályozza a bevándorlást.
Ezt a kombinációt EU-illetékesek egyértelműen kizárták, Davis azonban kijelentette, hogy jelenleg „mindenki a kiinduló tárgyalási pozícióit foglalja el”, és nyilvánvaló, hogy az uniós illetékesek ebben a szakaszban „keményen fogalmaznak”. „Ha az ember egy ház vagy egy autó megvásárlásáról tárgyal, akkor sem az első ajánlata a végső” – tette hozzá.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »