Felerősödtek a TTIP körüli viták

A Greenpeace által kiszivárogtatott dokumentumok alapján a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership – Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetetési Partnerség) az egészségre ártalmas megállapodásként születhet meg.

A környezetvédő szervezet az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kötendő szabadkereskedelmi övezet létrehozásával kapcsolatos tárgyalásokról készült 248 oldalas titkos dokumentumot szivárogtatott ki.

A BBC arról ír, hogy a zöld szervezet szerint Európa számára az egyik legnagyobb veszély az lehet, ha az amerikai cégek piacszerzésének érdekében az európai fogyasztóvédelmi szabályokat az eddigihez képest fellazítanák.

A kiszivárogtatás után az EU kereskedelmi biztosa azonnal a közvélemény megnyugtatására sietett blogjában, ahol megjegyezte: nem áll szándékában gyengíteni a szabályok szigorát. A tárgyalást vezető Garcia Bercero azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem is ez a célja, és hogy a Greenpeace következtetései „totálisan tévesek”. Ráadásul egyáltalán nem jelenthető ki az, hogy a jövőbeli megállapodásnak része lenne a kiszivárgott anyagok tartalma. Bercero elmondta, hogy az EU azt szeretné: az USA hatóságai adjanak több lehetőséget az európai cégeknek, hogy állami közbeszerzéseken indulhassanak. A leginkább vitás ügyek közt említette a szolgáltató szektort, a marhahús piacát, valamint a földrajzi eredetmegjelöléssel védett uniós termékeket.

A Greenpeace titkos részleteket feltáró holland ágának képviselője szerint azonban ezen dokumentumok a már megtárgyalt területek kétharmadát tartalmazzák. A szervezet EU-s vezetője, Jorgo Riss pedig arról számolt be, hogy az eddigi összes félelmük beigazolódni látszik: az európai politika a cégek érdekében fog működni, ami azt jelenti, hogy a környezetszennyezés és a közegészségügy szempontjai háttérbe fognak szorulni. A szervezet szerint az EU az eddigi elővigyázatossági elveit fel fogja rúgni és átvenné az amerikai káros megközelítést, ami nagyobb kockázatot enged.

Ennek következtében elképzelhető, hogy még több genetikailag módosított növényt hozhatnának be az Unió területére, mint amelyet jelenleg megenged a szabályozás. Ezekről a növényekről a világban heves vitákat folytatnak, mivel jelen pillanatban még pontosan nem tudni, hogy hosszabb távon miképp hatnak az emberi szervezetre és az táplálékláncra.

A Greenpeace további aggályai közt említhető az is, hogy a szóban forgó szöveg nem igazodik a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez, pedig a tavaly novemberi párizsi klímacsúcson erre is ígéretet tettek a döntéshozók.

Más félelmek is felvetődtek európai részről. Az egyik legérzékenyebb területnek azok a választott bírósági eljárások számítanak, amelyeken keresztül, vagy épp amelyek elkerülése végett, a nagyobb cégek akár nyomást is gyakorolhatnak egyes államokra a jóléti rendszerük gyengítésének érdekében.

A Centre for Economic Policy Research (CEPR) számokba öntötte a lehetséges megállapodás előnyeit. Számításuk szerint az EU átlagosan 119 milliárd euró, míg az Egyesült Államok 95 milliárd euró nyereséggel jönne ki az alkuból.

Az Independent arról cikkezett, hogy vannak, akik szerint ez a kiszivárogtatás véget vet a TTIP-elképzelésnek. Ezt igyekezvén cáfolni az EU kereskedelmi biztosa a dokumentum hatásának jelentőségét cáfolva úgy fogalmazott, hogy az csak „vihar egy pohár vízben”. Szerinte az Európai Bizottság az elmúlt év során mindig gondosan ügyelt arra, hogy az adott tárgyalási körök után az álláspontokat nyilvánosságra hozzák, így jelentéseket is készítettek róluk. Ezért a dokumentumokban semmi új nem található az EU álláspontjáról. Arra a felvetésre pedig, hogy összeegyeztethetetlen érdekellentét húzódik az EU és az USA között, például a kozmetikumok állatokon való teszteléséről vagy a gyógyszertesztelésekről, Cecilia Malmström biztos annyit reagált, hogy természetes, hogy bizonyos témákat tekintve vannak véleménykülönbségek a felek közt.

Francois Hollande francia elnök már a dokumentumok napvilágra hozása után nem sokkal kijelentette, hogy csakis olyan szabadkereskedelmi szerződést ír alá, amely nem veszélyezteti országa mezőgazdaságát. Az Independent tudósítása szerint az elnök úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás és a kultúra terén túlságosan is az amerikai cégek felé hajlik a megállapodás. A francia mezőgazdaság, kultúra alapelveit sose fogja megkérdőjelezni, továbbá az egyenlő piaci közbeszerzési esélyeket se. A francia külgazdasági miniszter pedig egyenesen azt valószínűsíti, hogy a tárgyalásokat nagy valószínűséggel felfüggesztik. Ezt azután jelentette ki, hogy korábban a tárgyalások megállítását attól tették függővé, hogy még szeptember előtt haladást érnek-e el benne.

Az Európai Bizottság abban bizakodik, hogy az év végére le tudják zárni a tárgyalásokat. Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök is arra szólított fel nemrég megejtett találkozójukon, hogy még az idén létrejöhessen a szerződés. Obama németországi látogatása alatt több tízezren vonultak az utcára, hogy a szerződés megkötése ellen tiltakozzanak. Az EurActiv pedig arról írt, hogy mások egy internetes fórumon fejezik ki tiltakozásukat: már több millióan aláírtak ellenezvén a megállapodás létrejövetelét.

Ugyanígy a német gazdasági miniszter is kijelentette, hogy amennyiben az USA nem enged követeléseiből, a tervezett zóna kialakítása meghiúsulhat. David Cameron angol miniszterelnök viszont arról beszélt, hogy a TTIP-ből rendkívül sokat profitálnia Nagy-Britannia, így minden erejével azon lesz, hogy támogassa annak létrejövetelét. Az összehangolt szabályokkal mindegyik fél legjobban teljesítő cégei jobban járnak.

A kritikus hangokat azért kell mindenképpen figyelembe venni, mert a szerződés aláírásához mind a 28 uniós tagállam kormányai és az Európai Parlament jóváhagyása is elengedhetetlen.

Az Euronews azt idézi a Greenpeace-től, hogy a tervezett szabadkereskedelmi zóna a világon a legnagyobb lenne, közel 800 millió embert érintene, s a hatalmat az emberektől a cégek felé tolná el.

Az EurActiv egy friss német közvélemény kutatásra hivatkozva azt írta, hogy a németek egyre bizalmatlanabbak a leendő EU-USA szabadkereskedelmi zónával kapcsolatban. Míg 2014 júniusában 55 százalékuk vélekedett úgy, hogy inkább hátrányuk következne belőle, addig mostanra ez az arány 70 százalékra emelkedett. A csak pozitívumot látók aránya pedig 31 százalékról 17 százalékra csökkent. A német közszolgálati adó (ARD) kutatásából kiderül, hogy a legtöbben a vásárlói jogok csorbulása miatt aggódnak. Mindezek ellenére a német kancellár továbbra is ragaszkodik célkitűzéséhez, miszerint ez év decemberére le szeretné zárni a tárgyalásokat.

Egy franciaországi közvélemény-kutatás szerint a TTIP-et támogatók ottani köre is lecsökkent az elmúlt hónapok folyamán. Így a jövő évi elnökválasztáson indulóknak az állhat érdekében, hogy az övezet ellenzőit akarják megnyerni.