Dilma bukása megmentheti Brazíliát?

  • A feltörekvő piacok hajdani csillaga a 2011-ig tartó fényes menetelést követően ma már Dél-Amerika hullócsillagának számít: a gazdasági problémákat belpolitikai zűrzavar súlyosbítja.
  • Az elnöki adminisztráció az utóbbi hónapokban nem a gazdasági növekedés ösztönzésére, hanem a túlélésre játszott.
  • A kormánypártot azonban legfontosabb szövetségese a koalíció elhagyásával fenyegeti, amely egyben Dilma Rousseff elnökségének a végét is jelentheti.
  • A kérdés azonban sokkal inkább az, hogy Rousseff leváltása garantálhatja-e Brazília csillagának felragyogását?

Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a Munkáspárt (PT) legfontosabb koalíciós partnere a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) valóban úgy dönt kedden, hogy kilép a kormányzásból, úgy jelentősen megnő a Dilma Rousseff elnök ellen indítható, bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési, másnéven impeachment-eljárás lehetősége, amelyre eddig Brazília történetében csupán egyszer került sor: a korrupciós vádakkal gyanúsított Fernando Collor de Mello elnök esetében.

A Rousseff elleni eljárás kezdeményezése is a korrupcióval függ össze: a régóta húzódó Petrobras-botránnyal kapcsolatos nyomozás („Lava Jato” – Kocsimosó Művelet) szálai a brazil gazdasági és politikai elithez vezették el a rendőrséget és az ügyészséget. Dilma Rousseff korábban a brazil állami olajvállalat, a Petrobras igazgatótanácsának elnöke volt, s épp arra az időszakra tehető a korrupciós gyakorlat kiszélesedése. A nyomozás során őrizetbe vett üzletemberek és politikusok a büntetésük enyhítése érdekében vallomásaikban újabb és újabb érintetteket neveznek meg. S bár elődje, Lula da Silva ex-elnök személyét érintően is született terhelő vallomás (az ellene tanúskodók többek között azt állítják, hogy Angolában kapott kenőpénz segítette Lula da Silva kampányát 2006-ban, az összeg pedig a Petrobras afrikai országban kötött 300 millió dolláros üzletéből eredt, továbbá azzal is vádolják Lulát, hogy saját otthonát olyan cégek építették fel, amelyek cserébe nagyszerű állami megbízásokhoz jutottak), Dilma eddig érintetlen maradt, bár azt egy nyomozás során sikerült bebizonyítani, hogy az államháztartási hiányt törvényellenes módszerek segítségével igyekezett fedezni az elmúlt években.

Az egyetlen alkotmányos lehetőség arra, hogy Rousseff távozzon az elnöki székből az impeachment-eljárás, amelyhez  a törvényhozás mindkét házának kétharmados többségére van szükség: a(z egyébként a korrupciós botrányban szintén érintett) PMDB „dezertálásával” ez most könnyen megvalósulhat. Szakértők szerint azonban Rousseff leváltása nem garantálná, hogy az új vezetés hatékonyabb módon kezelné a korrupciós ügyek felderítését. Dilma eddig is teljes mértékben támogatta a nyomozást, és haladéktalanul meghozta a szükséges személycserékről szóló döntéseket. Az elmúlt évtizedek is hangosak voltak a korrupciós botrányoktól, egyik kormány sem mentesült annak következményeitől, amely az ország külföldi megítélését rontja. A piacok egyébként hétfőn jól reagáltak az impeachment lehetőségére: mind a tőzsdei mutatók, mind a valuta erőssége javult.

A Rousseff-adminisztráció gazdaságpolitikai munkája kapcsán meg kell jegyezni, hogy eddig nem született működőképes alternatíva Rousseff „Agenda Brasil” nevű reformprogramjával szemben, de a szakértők szerint még érdemi vita sem alakult ki a gazdaság jövője kapcsán, amely nem csupán a belpolitikai kérdésektől függ, hanem számos külső tényezőtől is, mint például a nyersanyagok világpiaci árának visszaesése. És ez az, ami rendkívül aggasztó: az elmúlt több évtizedben nem született olyan strukturális megoldás, amely nemzetközileg is versenyképesebbé tehetné Brazíliát.

A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 2018-ban térhet vissza a brazil gazdaság a pozitív növekedési pályára.

Café y mate

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »