Az ENSZ átrajzolta Argentína tengeri felségterületét

2009-ben a Kirchner-kormány azzal a kéréssel fordult az ENSZ illetékes szervéhez, a kontinentális talapzatok határaival foglalkozó bizottsághoz (UN Commission on the Limits of the Continental Shelf – CLCS), hogy ismerjék el igényét a kontinentális talapzat határának kiterjesztése kapcsán, úgy, hogy az a partvonaltól számított 200 helyett 350 tengeri mérföldes (650 km) szélességnél húzódjon.

Az argentin kérelem alapját az ENSZ 1982-es Tengerjogi Egyezménye adta, amely elismeri a parti állam kizárólagos jogát a tengeralatti, kontinentális talapzat által rejtett természeti kincsek kiaknázására. Ennek garantálására vezették be az ún. kizárólagos gazdasági övezet fogalmát, mely a definíció szerint a partvonaltól (az a vonal, ameddig a víz apálykor visszahúzódik) számított 200 tengeri mérföld területet jelent. A tengerfenék felett lévő vizek továbbra is nemzetközi vizeknek minősülnek annak ellenére, hogy a parti államnak kizárólagos joga van például a halászatra vagy az ásványkincsek felszínre hozására, ugyanakkor a környezetvédelmi felelősség is rá hárul. A kizárólagos gazdasági övezet kijelölésének joga minden parti államot automatikusan megillet, azonban a kontinentális talapzat sok esetben túlterjed a 200 tengeri mérföldes övezeten. Ebben az esetben a parti állam igényt formálhat gazdasági övezetének kiterjesztésére, ehhez viszont a kontinentális talapzat kiterjedését kell megvizsgálni, ami javarészt természettudományi szakértelmet és bizonyítékokat igényel. A további igényeket bejelentő országnak a CLCS előtt kell bizonyítania, hogy kontinentális talapzata túlnyúlik ezen a határon.

A 21 szakértőből álló bizottság múlt héten helyt adott a kérelemnek, így Argentína tengeri felségterülete 1,7 millió km²-rel, azaz jelenlegi méretének 35 százalékával bővül. Elérve így az Antarktiszt, a Dél-atlanti szigeteket, valamint a Falkland-szigeteket is.

Az ENSZ-döntés segíti Argentínát abban, hogy kiterjessze szuverén jogát a kontinentális talapzat alatt található ásványkincsekre, növelve gazdasági előnyeit. Elemzők szerint a vizsgálat eredménye döntően befolyásolhatja a Falkland-szigetek körüli argentin-brit jogi vitát is. A szigetek hovatartozásáról legutóbb 2013-ban tartottak népszavazást: akkor a lakosok 98 százaléka szavazott a status quo mellett.