Történelmi válságba süllyedt Brazília

Dél-Amerika egészéhez hasonlóan Brazília rettentően megszenvedi a fő kiviteli cikkének számító nyersanyagok árának világpiaci zuhanását. A több mint 200 millió lakosú latin-amerikai ország gazdasága – amely a hetedik legnagyobb a világon – tavaly 3,8 százalékkal esett vissza, és ezzel az utóbbi 25 év leggyengébb teljesítményét mutatta. A régióban a 2015-ös évet Brazíliánál csak a szomszédos Venezuela zárta rosszabbul, de a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) országcsoporton belül az utolsó helyen végzett.

A brazil kormány idén is a GPD 2,9 százalékos csökkenésére számít, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,5 százalékosra becsüli a zsugorodás mértékét, 2017-re pedig nem jósol növekedést. Az infláció mértéke meghaladja a 10 százalékot, miközben a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az államadósság növekszik. Elemzők szerint mindenekelőtt a politikai bizonytalansággal magyarázható a brazil gazdaság megbénulása.

A 2003 óta hatalmon lévő Brazil Munkáspárt (PT) tekintélyét ugyanis két nagy korrupciós botrány is megtépázta. Az egyik a Mensalao-ügy, amely még 2005-ben kezdődött, amikor az igazságszolgáltatás felfedte, hogy a kormánypárt Luiz Inácio Lula da Silva akkori elnök első mandátuma idején csúszópénzeket folyósított a parlamenti képviselőknek a kormány által benyújtott törvényjavaslatok támogatásáért. A visszaélésekkel összefüggésben a PT több magas rangú tagját is börtönbüntetésre ítélték.

Az újabb botrány 2014 márciusában pattant ki, s az előzőnél jóval nagyobb hullámokat vert. Hat építőipari cég a Petrobrasszal összejátszva megrövidítette az adófizetőket, és cégvezetők, pártok és politikusok zsebébe juttatta a törvénytelenül szerzett összegeket. Az ügy gyanúsítottjai között több tucat politikus is van, akinek már a mentelmi jogát is felfüggesztették. A korrupcióban érintett összeg dollármilliárdos nagyságrendű lehet, és a gyanúsítottak között van Lula is.

Az államfő azért került szorult helyzetbe, mert a visszaélések nagy része idején, 2003 és 2010 között ő volt a Petrobras igazgatótanácsának elnöke. Az ügy egyik legutóbbi fejleményeként Lulát március 4-én őrizetbe vették. Határozottan tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyében szerencséjére viszont már csak a legfelsőbb bíróság járhat el, miután szerdán az elnöki hivatal az államfői kabinetiroda miniszteri rangú vezetőjévé nevezte ki.

A Petrobras-botrány éppen a Dilma Rousseff elnök újraválasztásáért folyó kampány idején robbant ki, és csak hajszálon múlt, hogy a politikus tavaly októberben újra meg tudta nyerni a választást. Népszerűsége azóta folyamatosan csökken, egyrészt a terebélyesedő botrány, másrészt a saját politikai táborában is népszerűtlen megszorítási intézkedések miatt, amelyek szöges ellentétben állnak választási ígéreteivel. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt sürget az elnök elmozdítása céljából arra hivatkozva, hogy Rousseff 2014-ben kozmetikázta az állam pénzügyi mérlegét a stagnálás mértékének leplezése, valamint újraválasztásának elősegítése céljából.

Időközben a PT megkerülhetetlen szövetségesének számító Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának (PMDB) egyik vezető tagja, Eduardo Cunha ellen is eljárás indult a Petrobras-ügyben. A Rousseff első számú ellenlábasának számító Cunha az elnök elmozdítását célzó parlamenti eljárás kezdeményezője.

A brazil társadalom egyre elégedetlenebb a kialakult belpolitikai helyzettel. 2013 júniusában hatalmas lakossági megmozdulásra került sor, amelynek során erőszakos összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Több millió brazil vonult utcára, hogy tiltakozzon a korrupció, a politikai osztály egésze, a közszolgáltatások silány minősége és a 2014-es labdarúgó-világbajnokság megrendezésével járó óriási kiadások ellen. A jobboldal szimpatizánsai 2015 óta már háromszor vonultak utcára, hogy az elnök távozását követeljék. Múlt szombaton soha nem látott tömeg, több mint 3 millió ember vett részt a kormányellenes megmozdulásokon országszerte.

Brazíliának mindeközben a hónapok óta tartó zikalázjárvánnyal is meg kell küzdenie, amely miatt több híres sportoló is aggodalmát fejezte ki a Rio de Janeiró-i olimpiai játékok közeledtével. A dél-amerikai országban eddig már másfél milliónál is több zikavírusos megbetegedést regisztráltak. A kórokozó a gyanú szerint kóros kisfejűséget okoz a magzatoknál, Brazíliában a járvány kitörése óta már több mint 4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója februárban ugyanakkor hangsúlyozta: bár rövid távon súlyosbodni fog a járványügyi helyzet Brazíliában, az nem fogja veszélyeztetni a nyári olimpia megtartását.