Mégsem kell aggódnia a román titkosszolgálatnak

A romániai nemzetbiztonságot veszélyezteti az alkotmánybíróságnak az a döntése, hogy a bíróságok a folyamatban lévő ügyeknél ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak.

Ezt Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója közölte csütörtökön a taláros testület határozatának indoklásával kapcsolatos állásfoglalásában. Emlékeztetett arra, hogy ezek szerint rendkívül súlyos bűncselekmények – hazaárulás, kémkedés, terrorizmus, kiberbűnözés, nagykorrupció – ügyében folytatott bűnvádi perekben sem vehetők figyelembe a SRI-s által végzett megfigyeléseken és lehallgatásokon alapuló bizonyítékok.

Hellvig közlése szerint a felsorolt bűncselekmények mind a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, felgöngyölítésük pedig nagy erőfeszítéseibe került a SRI-nek. „Meggyőződésem, hogy társintézményeiknek meglesz a kellő érettsége és felelőssége e negatív hatások ellensúlyozásához” – olvasható Eduard Hellvig állásfoglalásában.

Összeül a Legfelsőbb Védelmi Tanács

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pénteken ül össze felmérni az alkotmánybírósági döntés igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásait. Jelenleg még nem világos, hogy a taláros testület döntése hány bűnvádi pert érint. A korrupcióellenes ügyészség főügyésze, Laura Codruta Kövesi szerint a döntés a DNA-t érinti legkevésbé, mert az intézmény javarészt saját apparátussal, nem a SRI bevonásával végzi a lehallgatásokat és a megfigyeléseket. Így a határozat elsősorban a legfőbb ügyészség, illetve a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészég (DIICOT) által kezdeményezett bűnvádi pereket befolyásolhatja.

Az alkotmánybíróság egyik tagja, Daniel Morar időközben pontosította a testület határozatának indoklását. Egy interjúban elmondta, a SRI által szerzett bizonyítékok továbbra is figyelembe vehetők azokban a büntetőperekben, amelyek már túljutottak az előzetes tárgyal szakaszán.

Készül egy sürgősségi kormányrendelet

Mint ismert, az alkotmánybíróság a február 16-i határozatában megállapította: sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül “más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik. Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal.

Utóbb az indoklásában a testület közölte: nincs visszamenőleges hatálya, csak a folyamatban lévő peres ügyeket érinti az alkotmánybíróságnak az a határozata, amely hatályon kívül helyezte a titkosszolgálati megfigyelések és lehallgatások jogalapjául szolgáló törvénycikkelyt.

Raluca Pruna igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.

Kitekintő / Maszol.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

Elítélték Sarkozyt, de nem kell börtönbe vonulnia

A volt köztársasági elnököt azzal vádolták, hogy meg akart vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek azonban nem kell börtönbe vonulnia, egyrészt fellebbezhet az ítélet ellen, másrészt kérheti, hogy háziőrizetben, elektromos karpereccel töltse le büntetését.

Read More »

DAX elemzés: javul az index technikai képe

A DAX (DE30) ma folytatja a pénteken megkezdett felépülését, az index ma átugrotta az 50 órás és a 200 órás mozgóátlagokat, illetve tesztelni tudta a legutóbbi korrekció 61,8%-os visszatérési szintjét 13.970 pontnál. Az S&P az eddigi negatívról pozitívra javította a Deutsche Bank adósminősítésének kilátását.

Read More »