Könnyebbé válhat a hozzáférés egyes paksi iratokhoz

  • Az Európai Bizottsággal egyeztetett menetrend értelmében a kormánynak február végéig kellett döntenie a paksi beruházással összefüggő iratok titkosítási szabályainak módosításáról.
  • A márciusi szavazás után pedig áprilisban már hatályba kellene léptetni az új rendelkezéseket – mutat rá Jávor Benedek, az Együtt-PM EP képviselője, aki szerint a módosítás megnyitna egy ablakot.
  • A Paks 2 beruházásra vonatkozó dokumentumok általános titkosítása (2015/7-es törvény) ellen a Bizottságnál panaszt emelt magyar EP-képviselőnek nincs információja arról, hogy a kormány Brüsszelnek tett ígéretéhez hűen februárban döntést hozott volna a titkosítási szabályok módosításáról.

A Paks 2 beruházásra vonatkozó dokumentumok általános titkosítása (2015/7-es törvény) ellen a Bizottságnál panaszt emelt magyar EP-képviselőnek nincs információja arról, hogy a kormány Brüsszelnek tett ígéretéhez hűen februárban döntést hozott volna a titkosítási szabályok módosításáról.

A kérdést csütörtökön feltettük a Bizottság illetékes szóvivőjének is, aki ígérte, hogy utánanéz az ügynek. Mostanáig azonban nem kaptunk választ.

A paksi dokumentumok általános titkosítását lehetővé tévő eljárás ellen 2015 nyarán panaszt benyújtott Jávor Benedeket múlt héten értesítette az Európai Bizottság arról, hogy az ügyben illetékes környezetvédelmi főigazgatóság és a magyar kormány megegyeztek a vonatkozó magyar törvény módosításáról. A zöldek frakciójához tartozó képviselő úgy tudja, hogy a megállapodás értelmében a hazai szabályozás kizárólag a hatályos információs törvénnyel együtt értendő, ami értelmezése szerint nem ad többé lehetőséget a paksi beruházással kapcsolatos információk általában védetté nyilvánítására.

Brüsszel azonban nem érte be az ígérettel, hanem egy jogalkotási menetrendet is kért a kormánytól, amit utóbbi Jávor tudomása szerint az év elején nyújtott be a Bizottságnak. Ennek értelmében a kormány állítólag vállalta, hogy még februárban döntést hoz a módosításról, ezt márciusban elfogadja az Országgyűlés, és áprilisban már hatályba is léptetik az új szabályozást.

A képviselő a BruxInfónak nyilatkozva elmondta, egyelőre nincs információja arról, hogy a kormány első lépésként meghozta-e a már a döntést a jogalkotás módosításáról. Nevük elhallgatását kérő források ugyanakkor tudni vélik, hogy a Bizottság „nagyon rajta lesz a témán”, és a törvénymódosításon túl a joggyakorlatot is nyomon fogja követni.

Jávor hangsúlyozta, a titkosításra vonatkozó szabályok módosítása nem jelentené azt, hogy attól kezdve minden irat és információ nyilvános lesz a paksi nukleáris beruházásról. Az egyedileg minősített iratok – köztük az orosz-magyar megvalósítási szerződések – például továbbra sem lesznek kikérhetőek. „Mindazonáltal megnyílik egy ablak” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy nem egyedi minősítésű dokumentumokat, háttértanulmányokat és elemzéseket elvileg újra ki lehet majd kérni.

A korlátozás ugyanakkor nem vonatkozik az Európai Bizottságra, mivel az a Pakssal összefüggő valamennyi dokumentumba beletekinthet.

A magyar képviselő információi szerint az uniós közbeszerzési szabályok megsértésének alapos gyanúja miatt a Bizottság által tavaly novemberben elindított eljárás keretében adott magyar válasz nem vonultat fel új elemet, hanem kitart amellett, hogy a magyar-orosz kormányközi szerződés mentesül az EU közbeszerzési szabályai alól. A Bizottság azonban a kötelezettségszegési eljárás novemberi elindításakor azzal érvelt, hogy a magyar-orosz megállapodás esetében nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek a mentességet indokolnák.

A harmadik fronton a versenyigazgatóság mélyreható vizsgálatot kezdeményezett ugyancsak novemberben annak megállapítására, hogy a paksi beruházás finanszírozási oldalról állami támogatásnak minősül-e. Jól értesült források biztosra veszik, hogy ezt a feltételezést végül a vizsgálat is megerősíti majd. Ha így lesz, akkor a kormánynak hivatalosan be kell jelentenie (notifikálnia) állami támogatási jóváhagyásra a finanszírozási tervet, amiről vizsgálat lefolytatása után dönt majd a Bizottság.

Az állami támogatási vizsgálattal egyidőben indult társadalmi konzultáció február 12-én ért véget, az érdekelt felek addig tehették hozzászólásaikat. Ezek közül megfigyelők szerint a legfigyelemreméltóbb Ausztria beadványa volt, amiben úgy vélekedett, hogy a piaci versenyt torzító állami támogatásról van szó. Bécs hasonló véleményt alkotott a brit Hinkley Point atomerőmű-beruházás ügyében is, amit később az Európai Bíróságon is megtámadott. (Egészen pontosan a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntést).

Jávor az általa benyújtott észrevételekben két elemre helyezte a hangsúlyt. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy egy sor járulékos beruházás költségeit figyelmen kívül hagyták a projektre vonatkozó költségszámításokból. A képviselő becslései szerint a járulékos beruházásokkal együtt az eredetileg 12 milliárd eurós költségvetés további 10 milliárd euróval nőhet, és ez már egészen más színbe helyezné állami támogatás szempontjából a projektet.

Jávor Benedek a közbeszerzési ügyben indult eljárás és az állami támogatási vizsgálat közötti összefüggésre is felhívja a figyelmet. A szabályok szerint ugyanis csak olyan állami támogatás kaphatja meg a jóváhagyást, amelyre vonatkozó projekt nem sért uniós jogot. Ha tehát a közbeszerzési vonalon nem áll le a kötelezettségszegési eljárás, akkor az állami támogatás sem kaphat zöld utat – mutat rá az Együtt-PM EP-képviselője.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »