Menekültek: Brüsszel felvilágosításra vár a magyar referendumról

Részletes tájékoztatást vár az Európai Bizottság a magyar kormánytól a szerdán Budapesten bejelentett népszavazási kezdeményezésről, mielőtt kialakítaná álláspontját a kérdésről – közölte csütörtökön a testület illetékes szóvivője.

Natasha Bertaud szerint a Bizottság a sajtóból értesült a menekültek „betelepítéséről” szóló népszavazási kezdeményezésről. „Nem világos számunkra, hogyan illeszkedik (a kezdeményezés) az EU-szerződések által meghatározott döntéshozatali folyamatba. További információkat várunk a kormánytól” – tette hozzá a szóvivő.

Néhány másodperccel később kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Bizottság birtokában lévő információk alapján „nem tudok nyilatkozni a lépés jogszerűségéről”.

A BruxInfónak nyilatkozó, nevük mellőzését kérő források szerint az a tény, hogy a Bizottság nem hárította el a témát azzal a szokásos formulával, miszerint a tagállamok belügye referendumok megtartása, arra utalhat, hogy Brüsszel nem passzolja a kérdést. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor egy referendum, illetve annak kezdeményezése szembemegy a tagállamok EU-szerződésben vállalt kötelezettségeivel.

Hogy a magyar referendum esetében a Bizottság megítélése szerint fennáll-e ilyen veszély, az részben a népszavazáson felteendő kérdés pontos megfogalmazásától, a népszavazás a jellegétől, esetleges következményeitől, és – nem utolsó sorban – a már létező uniós döntésekhez való viszonyától is függ.

Feltehetően éppen ezt kívánja tisztázni Brüsszel, mert amit eddig nem hivatalos forrásból megismert a népszavazási kezdeményezésből, annak több olvasata is lehet. Nem világos például, hogy egészen pontosan miről is kérnék ki a magyar választók véleményét. Mert miközben az MTI angol nyelvű fordításában a kérdésben az áttelepítés (resettlement) terminus áll, addig úgy tudjuk, hogy a Bizottság nem kormánytájékoztatás alapján készült saját verziójában másról (vélhetően áthelyezésről – relocation) lehet szó. A kettő között az a különbség, hogy az áttelepítés révén a menekülteket az EU-n kívülről, a jövőben fogadnák be a tagállamok, az eddig nyilvánosságra került javaslatok alapján önkéntesen. Addig az áthelyezés, a már az EU területén tartózkodó menekültek tagállamok közötti elosztására irányul. Az eredeti kérdésben magyarul viszont a betelepítés szerepel, ami így is, úgyis értelmezhető.

Nem mindegy tehát, hogy a referendumon felteendő kérdés egy esetleges jövőbeli helyzetre vonatkozik-e, vagy már uniós szinten létező megállapodásra, jogszabályra.

A menekültek áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusról tavaly szeptemberben tanácsi határozat született. Magyarország harmadmagával ugyan ellene szavazott, de kisebbségben maradt, így elvileg akkor sem mentesül a végrehajtás alól, ha közben az Európai Bíróság előtt megtámadta a döntést.

A Bizottságtól nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy amennyiben a magyar referendum erre a múltbéli döntésre vonatkozna, akkor az az uniós jog szempontjából jogsértésnek minősülne-e.

A holland menekültügyi miniszter ugyanakkor a csütörtöki bel- és igazságügyi tanács kezdete előtt azt nyilatkozta újságírók kérdésére, hogy a tagállamokra tartozik, milyen ügyben írnak ki referendumot.