Nem nyerő a NATO bevonása a menekültválság kezelésébe

Az Európai Bizottság görög menekültügyi biztosa nem szimpatizál az ötlettel. „A NATO lételeme a fenyegetés. A menekülő emberekben nem látok ellenséget”– közölte Dmitrisz Avramopulosz.

Úgy tűnik, hogy mind EU-, mind pedig NATO-körökben mérsékelt lelkesedéssel fogadták azt a német kancellár és a török miniszter közös keddi sajtóértekezletén bedobott ötletet, miszerint a NATO-nak kellene átvennie az Égei-tengeren a görög és török partok közötti ellenőrzést, hogy megakadályozzák a migránsok illegális beáramlását Európába.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára szűkszavúan csak annyit mondott, hogy a védelmi miniszterek eheti ülésén megvizsgálják a kérdést. Douglas Lute, az Egyesült Államok NATO nagykövete ennél kategorikusabb volt. „A határok őrzése és a migrációs folyamatok ellenőrzése elsősorban az Unió, és nem a szövetség felelőssége” – jelentette ki a diplomata. Lute szerint ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a NATO nem segíthet be az EU-nak, például hírszerzési információk megosztásával, illetve haditengerészeti és légi támogatással.

Az EU menekültügyi biztosa – korábbi görög védelmi miniszter – sem volt meggyőződve a NATO bevonásának szükségességéről az Égei-tengeri part menti járőrözésbe. „A NATO egy tényezőben határozza meg létezésének értelmét. Ez a fenyegetés. De, hol van itt a fenyegetés. A háború elől menekülő embereket senki sem tekintheti ellenségnek, ők nem jelentenek fenyegetést” – jelentette ki szerdán kérdésre válaszolva Dmitrisz Avramopulosz.

Majd a kérdezőhöz fordulva folytatta: „el tudja képzelni, hogy akár Olaszország, akár Görögország nem lenne képes megfelelő katonai erő felvonultatására? Jelenleg nincs napirenden a kérdés” – közölte.

A Bizottság más dokumentumokkal egyetemben szerdán tette közzé a novemberben aláírt EU-török cselekvési terv végrehajtásáról készült helyzetjelentését. Ebben a testület leszögezte, hogy „Törökországnak sürgősen jelentős haladást kellene elérnie a migránsok és a menekültek illegális határátlépésének megelőzése érdekében a saját területéről kiindulóan, többek között a szárazföldi műveletek fokozásával.

A jelentés rámutat, hogy október óta ugyan csökkent a Törökországból Európába érkezők száma (októberben napi átlagban 6929-en lépték át a határt, januárban 2186-an), de a belépők száma így is nagy a téli időszakhoz képest.

A Bizottság szerint Törökországnak meg kell erősítenie a török parti őrség elfogó képességét; javítania kell a Görögországgal kötött kétoldalú toloncegyezmény végrehajtását, és 2016. június 1-től késznek kell lennie a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó EU-török visszafogadási megállapodás végrehajtására is.

A jelentés ugyanakkor méltatta Ankara intézkedését a harmadik országból Törökországba érkező szíriaiakkal szembeni vízumkötelezettség január 8-i bevezetésére, és azokat a január 15-én hozott intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az ideiglenes védelem alatt álló szíriaiak török munkaerőpiacon való elhelyezkedését.