Másfél-két hónapot ad Rutte a menekülthullám megállítására

Ha nem sikerül 6-8 héten belül úrrá lenni a menekülthullámon és látványosan visszaszorítani az Európába érkező menedékkérők számát, akkor az EU-nak el kell gondolkoznia egy pótterven – jelentette ki az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, majd az azt követő sajtótájékoztatón a soros elnökséget adó Hollandia kormányfője. Ellenkező esetben Marc Rutte a tagállami partizánakciók megsokasodására számít, ami még nagyobb nyomás alá helyezné a schengeni útlevél-ellenőrzés mentes övezetet. Példaként említette az osztrák kormány szerdai bejelentését, miszerint négy év alatt 127 500 főben maximálja a befogadandó menedékkérők számát.

Rutte ugyan nem árult el részleteket az esetleges póttervről, ám az ország menekültügyekért felelős minisztere nemrég Amszterdamban újságírókkal beszélve megerősítette, hogy a mini Schengen is az egyik opció lehet, ha nem működik a jelenlegi forgatókönyv. Hozzátette, hogy ezt egyáltalán nem szeretnék, de egy kormánynak fel kell készülnie minden eshetőségre.

A holland miniszterelnök ugyanakkor nem kongatta meg a vészharangot Schengen felett, és úgy vélekedett, hogy mindenki a belső határellenőrzéseket felszámoló rendszer fenntartását szeretné. A svéd, majd a dán határellenőrzés ideiglenes visszaállítása a liberális politikus szerint nem Schengenről szól, hanem a menekültek tömeges beáramlása miatt előállt válsághelyzet rendezéséről.

Rutte szerint az EU-nak a holland félévben két fő fronton kell cselekednie. Rövid távon – 6-8 hetes idősíkban – az Európába érkező menedékkérők számának radikális csökkentését tartja kívánatosnak és megvalósíthatónak. Ugyancsak a rövid távú feladatok közé sorolta a menekültek tagállamok közötti ideiglenes áthelyezésének érdemi beindítását, és ami ennek előfeltétele, az olaszországi és görögországi fogadóállomások, ún. hotspotok működőképességének megteremtését.

Világossá tette, hogy ezekkel a rövidtávú intézkedésekkel még nem fogják tudni megoldani a menekültválságot, amihez szerinte az Európai Bizottság által ősszel előterjesztett menekültügyi csomag végrehajtására lesz szükség, a Frontex megerősítésével, az önkéntes áttelepítési program lebonyolításával és más intézkedésekkel.

Rutte finoman elhárította azokat a képviselői javaslatokat, hogy az EU nyisson humanitárius folyosókat a menekülteknek. „A legjobb folyosó az, ha javítunk a Törökországban, Jordániában és Libanonban tartózkodó menekültek életkörülményein, fedélhez, egészségügyi szolgáltatásokhoz és munkához-keresethez juttatva ott őket” – közölte.

Rutte újságírói kérdésre leszögezte, nem támogatja Wolfgang Schauble német pénzügyminiszternek azt a javaslatát, hogy egy kőolajadó kivetéséből teremtsék elő a menekültválság kezeléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. „Nem hiszem, hogy ez lenne a logikus lépés” – tette hozzá.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot, hogy a brit alku kitárgyalása elveszi majd az időt a február 18-19-i EU-csúcson a menekültválságról folytatandó vitáról, ezért – adta értésre – fel fogja vetni Donald Tusknál, az Európai Tanács elnökénél egy másik, kizárólag ennek a témának szentelendő csúcstalálkozó összehívását.

A Financial Times közben arról értesült, hogy a Bizottság a dublini menekültügyi rendszer márciusban előterjesztendő reformjának keretében annak a szabálynak az eltörlését készül javasolni, amelynek értelmében a tagállamok visszaküldhetik a menedékkérőket az érkezés helye szerinti tagállamba. A lépéssel Görögország és Olaszország helyzetén könnyítenének, de elemzők szerint az is a megfontolás része lehet, hogy így jobban ösztönözve lesznek a hozzájuk érkező menedékkérők regisztrálására.

A dublini rendelet reformjának egy másik eleméről már korábban kiszivárgott, és azt Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos is megerősítette, miszerint fontos alkotóeleme lesz a teherviselés, vagyis a menekültek tagállamok közötti kötelező szétosztása. Számos megfigyelő azonban kételkedik abban, hogy milyen eszközökkel lehet majd maradásra bírni azokat a menedékkérőket, akik a belső schengeni utazási szabadsággal élve egy másik tagországba, elsősorban Németországba kívánnak menni.

Takács Szabolcs, az EU-ügyekért felelős államtitkár a dublini rendszer reformja kapcsán azt nyilatkozta hétfőn a BruxInfónak, hogy egyetlen tagállamra sem lehet ráerőltetni, ha valamit nem akar. A kormány szavai szerint fontosnak tartja, hogy a dublini reformban is őrizzék meg a frontországok felelősségvállalását. „Mi inkább a jelenlegi szabályok betartását szeretnénk. És ha ez esetleg nem megy, akkor közös segítséggel lehetne felülkerekedni a nehézségeken” – mondta a BruxInfónak az EU-ügyekért felelős államtitkár.